Milyen házat terveztessünk?

Építész tervezői cikksorozatot indítunk

2011. június 28.

Az építész vagy a megrendelő tervezze a házat?

Természetesen az a jó, ha a tervezést az építészre bízzuk. Többször kerestek meg már minket kész, kótázott alaprajzzal, ami alapvetően nem baj. Sokat segít egy ilyen vázlat abban, hogy el tudjuk kezdeni a tervezést. Az viszont már nem jó, ha a megrendelő ráerőlteti elképzeléseit egy tervezőre, és nem vár el tőle szellemi terméket, nem bízik benne. Az ilyen tervezések gyakran végződnek ésszerűtlen, ízléstelen, kusza házakban, melyeknél a kivitelezési költség is bárhol megugorhat. Erre egy példa: ha egy alaprajzon marad 5 m2 fölösleges közlekedő, az 1 millió forintos plusz költséget jelent egy ügyesebb alaprajzhoz képest.

A megfogható szlogenek, mint a modern, minimál, mediterrán

mindennapi szereplőként vannak jelen. Mindenkinek igénye a kategorizálás, a skatulyákba rendezés. Sokan szeretnének az egységes korstílusok (pl. barokk, eklektika) elmúlásával valamilyen trendbe illeszkedni, valahova tartozni. Ez az oka a passzívház fogalom népszerűségének is, ami egy jól hőszigetelt, takarékos házhoz képest kevéssel tud többet, mégis nagyon jól megfogható, nevesített termék. Építész irodaként stratégiai elem lehet egy irány és az ahhoz tartozó ügyfélkör célba vétele. Legfontosabb mégis az, hogy a születő tervben legyen valami eredeti, személyre szabott, legyenek benne jó ötletek. A stílus másodlagos és akár a határok el is mosódhatnak. Nem érdemes magasabb rendűnek tekinteni egy tisztán minimál stílusú vagy egy erősen mediterrán jellegű, esetleg tornyos kastélyra hajazó házat. Mindegyik lehet tájidegen egy adott környezetben, lehet szép vagy ronda, és a kivitelezési költségek tekintetében sincsen sorrend.

é z s é építész tervek:

Nekünk, mint az egyre gyarapodó referenciánkból is látszik, nincsen szigorú irány, ami mentén tervezünk. Ez talán összefügg azzal, hogy fiatal építész tervezőkként igyekszünk rugalmasan állni megrendelőinkhez és a minket érő behatásokhoz, trendekhez. Nem mellékesen különböző háttérrel jönnek hozzánk terveztetni, és több munkánk tárgya felújítás, ahol sok minden eleve adott. A különböző stílust követő építészeti újságok között – és hasonlóan a tervezőirodák között is - bizonyos értelemben szakadék tátong. Szerencsére egyre több olyan magazin kerül a kezünkbe (van amibe mi is bekerültünk), amiben egymás mellett megférnek különböző karakterű kulturált épületek. Ahol mi tevékenykedünk, az pont ez a szakadék. Igyekszünk felette oda-vissza mászkálni és normális házakat tervezni. Mint kortárs építészek, létezik azért a fejünkben egy elképzelés arról, hogy milyen eszközökkel érdemes megformálni egy mai családi házat.

Mit mutasson és mivel a ház?

Szinte kivétel nélkül igény az, hogy a ház szép legyen és valamilyen mértékben kerüljön rá dísz. A „dísz” szó alatt azt értem, hogy egy alap fehér kockához képest valamilyen történés legyen rajta. Van akinek ez nem fontos, és egy nagyon letisztult, egyszerű házban érzi jól magát, miközben inkább arra koncentrál, hogy belül legyenek izgalmas, áramló terei, szintek közötti átlátásai, felülvilágítókból eredő érdekes fényhatásai stb. A legtöbb esetben mégis felvetődik a kérdés, hogy mi legyen az a külső „dísz”. A legegyszerűbb válasz: a kézzel fogható díszítő elemek, mint a hatszögű torony, gipszstukkó, tagozatok, kőkorlát, íves áthidalók stb. Ezek azok az elemek, amelyek alkalmazásával nagyon óvatosan kell bánni, mert amennyire könnyen jött ötletek, annyira giccsesek is, és a szigorúan vett kortárs építészettől nagyon távol állnak. Hatásuk olyan, mint amikor egy helyi vállalkozó sok arany ékszert aggat magára, de ettől nem lesz minőségibb ember, ráadásul a szomszédokból ellenérzést vált ki. Az építészeti giccs kapcsán szerepelt Zsolt a TV2 Napló című műsorában. A jó „dísz” a következő dolgokban található meg: érdekesen megformált épülettömegek, külső-belső térélmények, igényes, valódi homlokzatburkoló anyagok, szép arányú felületek, nyílászárók. Dísz lehet még egy jól megformált előtető, vagy ablakszemöldök, igényesen kialakított korlát, színek közötti izgalmas kontraszt (pl. szokatlan színű ablakok fehér felületen), vagy akár egy zöldtető. Ez a leírás folytatható, és több nehezen megfogható elemet tartalmaz. Bár előbbiekből úgy tűnik, mintha egy minimál stílusú házra jobban illenének, fontos látni, hogy ezek az elvek egy mediterrán jellegű házra ugyanúgy alkalmazhatóak. A helyi vállalkozó példájánál maradva, a sok ékszerrel ellentétben már valószínűleg többre tartjuk azt, aki elegáns, minőségi ruhákban jár, miközben kevés, de annál ízlésesebb ékszert visel.

Miért mindegy a stílus?

Mert attól még lehet egy ház jól és kevésbé jól sikerült. Alábbiakban rövid magyarázattal szolgálunk az irányzatokkal kapcsolatban és mutatunk egy-két példát is a jobbakból.

Minimál:

formailag és díszítés tekintetében minimális a felhasznált eszközök száma, inkább egybefüggő nagy felületek, ablaksávok, geometriai játék jellemzi, kiviteli terv szinten az egyszerűnek látszó csomópontok nagyon komoly tervezői munkát igényelnek

Modern és a Bauhaus:

a „modern” a szigorúan vett építészettörténetben a XX. század elején kezdődött majd 1972-ben lezárult, a kifejezést magát mégis rendszeresen használjuk minden ma épülő nem hagyománykövető házra. A modern kialakulása egy folyamat volt, aminek során az épületek szerkezete, funkcionalitása elkezdett előtérbe kerülni. Először az acélszerkezetek, majd rövidesen a vasbeton szerkezetek és előttük futó nagy üvegek irányába kanyarodott az építészet. A modern nemzetközi áramlataiba számos magyar tervező kapcsolódott be, nemzetközi hírűek az 1930-as évek magyar modern villái (Kozma Lajos és Molnár Farkas ma is álló házai) illetve a Bauhaus iskolában műhelyt vezető Moholy-Nagy László, vagy a bútortervezőként is elismert építész, Breuer Marcel munkái.

Mediterrán:

déli tájak építészete = meleg otthon. Sokakban ez az egyenlőség elevenen él. A magyar mediterránt harsány, meleg színek, sok terméskő és fa, zsalugáterek, kolostorcserepek stb. jellemzik. Az építész szakma nem állt egyértelműen az építtetők mellé ebben a hullámban, mert más tájak építészetének utánzása szakmailag erősen megkérdőjelezhető, helyette a helyi anyagokhoz, éghajlathoz, kultúrához illeszkedő házakat szeretnének sokan látni.

Mai, de hagyománykövető házak:

olyan házakat sorolunk ide, amelyek hagyományokon alapuló tömegformálást, funkcionalitást mutatnak (pl. tornác, tetőforma, „hosszúház”) mégis kortárs, mai épületek. Nem összekeverendőek az erősen utánzó, népies, zsúpfedeles vagy pl. parasztbarokk házakkal.

És a sort még lehetne folytatni. Sok házat látni, melyek posztmodern vagy organikus jegyekkel rendelkeznek. Megfogható, bár nem mindennapi használatú kategória lehet a futurisztikus építészet.

A képek természetesen nem saját tervezésű épületeket mutatnak, hanem az utóbbi évek ismertebb, magyar építészsajtót bejárt házaiból lettek válogatva, források:

www.atrium.hu, www.epiteszforum.hu

Folytatjuk...

Íme: Modern építészeti mintatelep 1931-ből