Minden ember vágyik egy házra – legalábbis a környezetemben. Hogy miért? Valószínűleg azért, mert természetes emberi szükséglet hajtja: vágyik egy otthonra, ahol meg lehet pihenni, ahol biztonság van, amit úgy alakíthat, ahogy neki a legjobb, ahova egy kicsit el tud húzódni a világ elől. Szerencsére egyre többször hallom, hogy „egy kert is jó lenne, ahova esténként kicsit kiülhetünk, ahol beszélgethetünk...”. Meggyőződésem, hogy az ember legszűkebb élettere nem lehet a négy fal közé bezárva, hogy az igazán harmonikus élethez hozzátartozik az építetten túl a természetes környezet és hogy ezek elválaszthatatlanok egymástól.

Éppen ezért egy jól megtervezett kertnek az épülettel összhangban – de nem alárendelt viszonyban – kell állnia. Ki kell elégítenie minden megrendelői igényt az ökológia és a műszaki lehetőségek figyelembevételével.

Mindez nagyon egyszerűnek és magától értetődőnek tűnik. De azért nem ennyire egyszerű. Az alábbiakban szeretném bemutatni, mit kell tudnia egy kerttervezőnek és mire kell figyelni egy megbízónak, hogy igazán jó kertterv tudjon születni.

Amiből kiindulunk: az adottságok...

Minden kert már a tervezés megkezdése előtt rendelkezik olyan adottságokkal, amik meghatározó tényezők lehetnek a tervezéskor. Ilyen adottság a földrajzi elhelyezkedés, a vízrajzi-, éghajlati- és talajadottságok. Ezek legtöbbször a növényválasztást befolyásolják. Például olyan területekre, ahol meszes a talaj csak átgondoltan, talajcserét követően lehet magnólát vagy hortenziát telepíteni. Ezek ugyanis a meszes talaj ph-jánál savanyúbb földet igényelnek. Vagy olyan területre, ahol jellemzőek a téli kemény fagyok, nem érdemes a mediterrán országokból származó fügét telepíteni, mert nem csak a termésérés elmaradása valószínű, de már a növény életben maradása is kétséges.

De adottsága lehet egy területnek a kilátás is. Ezt gondolom magyarázni sem kell, mekkora adománya egy kertnek...

Amit szeretnétek látni: az igények...

Egy jó kertterv igazodik a megrendelő igényeihez, figyelembe veszi a kerthasználók életkorát, számát, szem előtt tartja milyen szabadidős tevékenységek zajlanak a kertben és fenntartja a fejleszthetőség/változtathatóság lehetőségét is. A ti igényeitek határozzák meg, milyen funkciók kerülnek kialakításra a kertben. Gyakorlatilag ez adja az egész kertterv alapját.

Amiért szükség van egy tájépítészre: a szaktudás...

Téregységek kialakítása

Az első, amit egy kertbe belépve érzékelünk, az a térélmény. Tudatos növénytelepítéssel el lehet érni, hogy egy-egy tér „kitáguljon”. Alapvető szabály, hogy a telekhatárra kell telepíteni a magasabb habitusú fákat, eléjük kissé alacsonyabb cserjéket s a kisméretű évelőket, egynyárikat. Így olyan konkáv formát hozhatunk létre, ami a térérzet növelését segíti.

A kertben elhelyezett funkciókat területileg is érdemes elkülöníteni. Ez történhet növénysávokkal, épített elemekkel.

Az átgondolt téralakításnak különösen fontos szerepe van olyan kertek esetében, ahol a kert hegyoldalba épült. Itt a teraszos tagolás és az ezzel együtt járó támfal és lépcsőkialakítás meghatározza az egész kert képét. A konkáv vonalvezetés ez esetben is nagyon fontos.

Növényválasztás

Mivel a téma meghaladja a cikk kereteit – egy későbbi cikkemben részletesen is fogok írni a szempontokról – csak a legfontosabb tényezőket emelem ki.

• Egy jó kerttervező figyelembe veszi a növények kifejlett méretét,fejlődési ütemét. A megfelelő ültetési távolsággal megelőzhető pl. a cserjék belső részének felritkulása. Érdemes tudni, hogy a túl zsúfoltan ültetett növényeknél sokkal gyorsabb a betegségek terjedése. Gondolok itt például a túl sűrűn telepített tujákra (kevesebb, mint 60 cm-es tőtávolság). Az olykor előforduló barnulással együtt járó gombás fertőzés ilyen esetben sokkal gyorsabban terjedhet. De ez jellemző a tetvekkel vagy atkával fertőzött növényekre is.
• Gyakori hiba lehet még a növényválasztásban, ha nem hasonló vízigényű növényeket telepítünk egymás mellé. Ez esetben, ami az egyiknek áldás, a másiknak átok. Nem érdemes egymás mellé ültetni pl. pistikét (Impatienswalleriana) és vinca rózsát(Catharanthusroseus) vagy mocsári hibiszkuszt (Hibiscusmoscheutos) és cserszömörcét (Cotinuscoggygria).
• Nagyon fontos növényválasztási szempont a fényigény. Beszélhetünk árnyékot, félárnyékot és napot kedvelő növényekről. Ha nem fényigényének megfelelő helyre ültetjük a növényeket, idővel bosszantó problémákra figyelhetünk fel.
  Ha olyan növényt teszünk napra, ami inkább félárnyákban/árnyékban érzi jól magát, előfordulhat, hogy megégnek a levelei (a levélvég elszárad, bebarnul). Ilyen tüneteket produkál napon a japán juhar (Acarpalmatum), a rododendron (Rhododendron) vagy a tűzeső (Heuchera).
  Egyes napra való növények, ha árnyékba kerülnek jellemzően nagyobb mértékben betegednek meg. Pl. rózsa félék (Rosa sp.), boróka félék (Juniperus) vagy a zsálya (Salvia).
  Ha napra való tarkalevelű fajokat ültetünk árnyékba, valószínűleg kevésbé fog színesedni a levelük. Pl. díszcsalán (Coleusblumei).
• Fontos tervezői szempont a virágcsúcsra való törekvés. Ez azt jelenti, hogy úgy kell a tervezőnek megkomponálni a növények virágzási idejét, hogy azok minél nagyobb számba essenek egy időpontra, így felerősítve egymás hatását.
• Növényválasztáskor azt is figyelembe kell venni, hogy éghajlatunkon 4 évszak követi egymást. És természetes, hogy minden évszakban szeretnénk szépnek látni a kertünket, jól érezni magunkat benne. Így tehát tervezéskor oda kell figyelni a lombhullató/örökzöld arányra, a növények lombszínváltására és kérgének/vesszőjének színére is.

Műszaki kialakítás

A kert műszaki kialakítása a kert megfelelő működéséhez és fenntarthatóságához elengedhetetlen. Műszaki kialakítás alatt értem a burkolatok, a különböző kerti építmények, a vízelvezető-rendszerek és az öntözőrendszer kialakítását.

Egy jó kerttervnél a burkolatok jól elkülönülnek, határaik élesek, nem fordulhat elő, hogy a szárazon rakott burkolatok (pl. mulcs, murva) összemosódnak. Az öntözőrendszer teljesen kiépített, a kert egész területét lefedi. Az öntözési periódusok és a kijuttatott vízmennyiség pedig igazodik a növények igényeihez.

Esztétikus kialakítás

Az hogy jól elkülönüljenek a kertben a funkciók, hogy megfelelő igényű növények a megfelelő helyre kerüljenek éshogy műszakilag megfelelően kialakított legyen a kert mind a praktikusságot és használhatóságot szolgálják. A kertnek azonban nem csupán a praktikumot kell szolgálnia, hanem a gyönyörködtetés is feladata. Minden kert akkor teljes, ha minden ízében egységes képet mutat, ha otthonos és szerethető, ha jó ránézni – ha esztétikus. Ez tervezői eszközökkel befolyásolható/megteremthető. Ilyen tervezői eszközök:

• a térhatárok kialakítása;
  Játék a növények magasságával. Át lehet-e látni az egyik téregységből a másikba vagy sem.
• a színek összekomponálása a kertben;
  Pl. színes lombú fák, cserjék összeválogatása, virágszínek összehangolása.
• színkontrasztok figyelembevétele;
• a formákkal való „játék”;
  A növények eltérő habitusából adódó kontrasztok összehangolása.
• épített elemek minősége.
  Pl. milyen minőségű burkolat jelenik meg egy területen vagy milyen anyagból készül a támfalrendszer.

Belátható, hogy ennyi mindent egyszerre szem előtt tartani és összehangolni laikusnak embert próbáló feladat lenne. Ezért van szükség olyan kerttervező/tájépítész segítségére, aki mindezt a szaktudást részletekbe menően elsajátította és a gyakorlatban kipróbálta. Ha kerttervezőt fogadtok ő pontosan be tud szerezni Számotokra minden hatósági engedélyt, a tervezési területet érintő egyéb szakági tervlapokat (pl. geodéziai felmérés, közműtérkép). A kerttervhez járó árazatlan költségvetés pedig a későbbi kivitelezést segítheti nagyban.

A jelenen túlmutató szempont: a fenntarthatóság...

A kert a házzal ellentétben egy folyamatosan változó világ – nincs két egyforma képe. Ez az állandó változás adja a szépségét. Ezzel a folytonos mozgalmassággal – ahogy fentebb már említettem – már a kert megtervezésekor számolni kell. Figyelembe kell venni, hogy a funkciók idővel változni fognak. Hiszen, ha megnő a gyerek a homokozóból játszóvár, a játszóvárból idővel virágkiültetés lesz… Az elültetett facsemete 5-10 év múlva óriási árnyat adó fa lesz, amit addig is rendszeresen kell locsolni, ápolni. Tervezőként nagyon fontosnak tartom, hogy minden kert magába foglalja a változás/változtathatóság lehetőségét. Fontosnak tartom, hogy olyan kialakítások szülessenek, amik megkönnyítik a kertet fenntartó munkáját. Mert igen, munka van a kerttel, de higgyétek el nekem, megéri. Mert az ember úgy van kódolva, hogy természetes emberi szükséglete, hogy vágyjon egy olyan helyre, ahova el tud húzódni a világ elől, ahol béke van és magától értetődő természetesség.