Először is hagy kezdjem egy történettel...
Voltunk egy üzleti találkozón, melynek célja a kapcsolatépítés volt. Mindenki bemutatja a saját vállalkozását, majd pedig válaszol a jelenlévők kérdéseire. Így jutott el a hírünk valakihez, aki állítólag passzívházat szeretett volna építtetni. Kiderült azonban, hogy passzívház címén, egy 5 éve megépült szerkezetkész házhoz szeretett volna hőszivattyút és napkollektort, valamint a Porotherm 30-as falat 6 cm hőszigeteléssel ellátni.
Ez az eset is rávilágít arra, hogy az átlagember sem a passzívház fogalmával nincsen tisztában, sem pedig azzal, hogy érdemes lenne a hőszivattyúra szánt pénzből inkább a hőszigetelésre költenie.
A történetben szereplő úrnak a következőképpen próbáltuk elmagyarázni a passzívház lényegét.
„Tudod ez egy koncepció,
amit a németek dolgoztak ki. Arról van szó, hogy a ház jó tájolásával és megfelelő kialakításával (sehol nem szökik ki a meleg, jól hőszigetelt falak és födémek, kiváló minőségű ablakok stb.) és a szellőztetés kordában tartásával csak annyit kell fűteni, amennyire a hővisszanyerővel kiegészített szellőztetési rendszernél a levegő utánfűtésére illetve utánhűtésére szükség van. Tehát a hőszivattyú nem feltétlen tartozéka a passzívháznak, mert azt a kis energiát már nem biztos hogy megéri kifűteni egy nagy beruházási költséget igénylő hőszivattyús rendszerrel.
Ahhoz, hogy ez megfoghatóbb és könnyebben számon kérhető legyen, a Német Passzívház Intézet a követelményekhez szigorúan betartandó számértékeket is rendelt, és így megalkotta a Passivhaus® szabadalmat, valamint a hozzá tartozó minősítési rendszert."
(A követelményekről bővebben a "Hogyan spóroljam meg a havi gázszámla 90 %-át?" című cikkünkben írtunk.)
De mit jelent?
Ennyit bármikor el tudunk mesélni a passzívházakról, de van valami, ami kicsit talán a szakmabeliek tisztánlátását is elhomályosítja: nevezetesen a nem túl szerencsés definíció:
"A passzívház egy olyan épület, melyben a termikus komfortérzet (ISO 7730) egyedül azon friss levegő-térfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, mely a kielégítő levegőminőség eléréséhez (DIN 1946) szükséges - további egyéb levegő felhasználása nélkül."
Termikus komfort az az állapot, amikor az egyén és a környezet közötti hőcsere olyan, hogy az egyén nem kíván sem magasabb, sem alacsonyabb hőmérsékletet. Befolyásolja a léghőmérséklet, a felületi hőmérsékletek, a légsebesség, a relatív nedvességtartalom.
A DIN 1946 német szabvány alapján a legkevesebb friss levegő térfogatáram egy személy számára 30 m3/h.
Nem egyértelmű...
E szerint nemcsak a német Passivhaus® lehet passzívház, hanem például az olasz CasaClima Oro is?
Mi szab annak határt, hogy a levegő utánfűtését ne egy nagy energiaigényű géppel biztosítsuk?
Visszatérve az alapvető kérdéshez: a többféleképpen értelmezhető passzívház definíciónak kell megfelelni (tetszőleges módon), vagy ragaszkodnunk kell a németek követelményrendszeréhez, ha passzívházat szeretnénk?
Magyarországon nincs még saját szabvány és minősítési rendszer, de lehetne, ha ezeket a kérdéseket megválaszolnánk.
A pécsi konferencia elmúltával még mindig kíváncsiak vagyunk a véleményükre, melyet az ezsekft@gmail.com címre várunk.