Megéri-e ma Magyarországon energiahatékony épületet építeni?

2009. február 16.

Elsőként érdemes megfigyelni az életciklus elemzések eredményeit. Hagyományos, azaz elavult, energiapazarló kivitelezés esetén az összes primerenergia felhasználásért 84%-ban az üzemeltetés felelős, míg a gyártás, szállítás, építkezés, karbantartás és bontás együtt emésztik fel a maradék 16%-ot. Ez a tény rávilágít arra, hogy mennyire megérné minőségi anyagokból nagyobb ráfordítással építkezni annak érdekében, hogy a minden szempontból meghatározó üzemeltetési költségeket és kibocsátásokat lefaragjuk.

"Ablakon bedobott pénz"

A gazdaságosság számításánál figyelembe kell venni azokat az előnyöket is, melyek egyfelől abból származnak, hogy az amúgy is nehézkes és importfüggő ellátási rendszerből csak minimálisan vesszük ki majd a részünket, másfelől pedig abból, hogy jelentős egészségkárosító hatást iktatunk ki az alternatív módszerrel. És nem utolsó sorban a gazdaságosság kérdését egész más alapokra helyezi, ha az erőforrások szűkössége folytán kialakul egy olyan feszült világpolitikai helyzet, ahol nem a pénzbeli megtérülést, hanem alapvető létszükségleteink kielégítését és biztonságunkat kell, hogy mérlegeljük. Ennek kétségtelenül előszele vagy akár kezdete is lehet a pénzpiac beomlásában megnyilvánuló válság, melynek kimenetele egyelőre teljesen bizonytalan, mindazonáltal nincs ember, akit hidegen hagyna.

A globális szemléletű kitérő után rátérek azokra az előnyökre, amit mindenki a saját pénztárcáján tapasztalhat meg. A lényeg az, hogy ha gondolunk a jövőnkre és nem vagyunk túl rövidlátók, akkor olyan házat építtetünk, amely amellett, hogy komfortos és szép, még az üzemeltetéshez sem használ fel sok energiát. Egész pontosan egy átlag magyar ház energiaigényét a tizedére redukálhatjuk, de még egy mai szabvány szerint megépült új ház esetében is rejlik annyi tartalék lehetőség, hogy a felhasznált energiamennyiséget ötödére csökkentsük. Ez utóbbi kijelentéssel arra szeretnék rávilágítani, hogy rosszul tesszük ha megelégszünk az érvényben lévő 7/2006 TNM rendelet által támasztott, az európai átlag színvonaltól jócskán elmaradó és várhatóan hamarosan szigorodó követelményeknek való megfeleléssel. A nagyobb energiahatékonyságot érhetjük el, hogy gondot fordítunk a szigetelésre, a légtömörségre, a hőhídmentes szerkezetre, a speciális minőségű nyílászárók beszerelésére, valamint arra, hogy a berendezések is energiatakarékosak legyenek. Ezenkívül érdemes elgondolkozni a szellőztető berendezés szükségességén is tudva azt, hogy egy korszerűen megépített házban a hőveszteség 80-85%-a is a szellőztetés során keletkezhet. Igen, mindez pénzbe kerül, gondos elemzés után azonban beláthatjuk, hogy „ablakon bedobott pénzről van szó". Mire is gondolok?

energiahatékony ház

Mennyi az annyi?

A hazai szakemberek és az eddigi tapasztalatok szerint egy passzívház koncepció szerint megépült családi ház felépítése ma Magyarországon nagyjából 15% többletköltséggel jár egy olyan változathoz képest, mely csak a szabvány követelményeknek képes megfelelni. (Nyugat-Európában, ahol az energiatudatos építészet nagyobb múltra tekint vissza, már arányosan olcsóbban is felépíthetők a passzívházak, és a koncepció terjedésével hazánkban is ez a tendencia fog felerősödni. Ez a plusz költség szerepel a mérleg egyik serpenyőjében, a másikban pedig az a havonta 90% rezsiköltség megtakarítás, ami az alacsony energiafelhasználásból adódik. Vagyis a gázárak változásának (az elmúlt tíz évben évente átlagosan 11% volt a fogyasztói gázár emelkedésének mértéke és ez az arány növekedni fog) és az inflációnak a függvényében megtérül az az összeg, amivel többe került a passzívházunk felépítése. Míg azonban egy átlagos ház esetén a fosszilis tüzelőanyagokra havonta elköltött összegeket soha nem látjuk vissza, addig a passzívházra elköltött pénz házunk értékét hosszú távon is növeli. Azon túl, hogy csökken az üzemeltetés költsége, nagyobb komfortnak is örvendhetünk és ami szintén lényeges, értékálló,később is eladható lesz a házunk. Akkor is, amikor a szabványok szigorodása miatt a passzívház a normális üzemmenet része lesz és egy mai standard ház már fel sem épülhetne. Kicsit olyan ez, mint az albérlet és a saját lakás közötti különbség. Nyilvánvalóan jobban járunk, ha saját lakásba ruházzuk be pénzünket, mintha csak hónapról hónapra élve biztosítjuk be a hajlékunkat. Ezzel az egész kérdéskörrel kapcsolatban a gyenge pontot, avagy a hiányzó láncszemet mindig az induló tőke hiánya jelentheti. A felsorolt előnyök tükrében még akkor is érdemes ragaszkodnunk az energiahatékony családi házhoz, ha emiatt több hitelt kell felvennünk, vagy egy helyiségről le kell mondanunk.

Kapcsolódó témák:

Kötelező lesz az energiatanúsítvány használt lakások eladásakor is

Hogyan fog változni az épületenergetikai szabályozás 2012-ben?

Hogyan spóroljam meg a havi gázszámla 90%-át?

Mit jelent az A kategóriás ház?