Létezik-e mediterrán építészeti stílus? 2. rész

Mediterrán anyaghasználat

2011. október 19.

Mediterrán cserép, mint alaptartozék

A mediterrán cserép mindenképp alap tartozék. Szinte szinonimaként él a mediterrán ház fogalmával. Minden, ami viszonylag alacsony hajlású cseréptetővel fedett épület, az már mediterrán. A mai mediterrán fedés a Földközi-tenger vidékén elterjedt barát-apáca, vagy más néven kolostorfedésből alakult ki. Ennél a fedési módnál az alsó rétegben egymásba csúsztatott homorú apáca cserepekből, a tető lejtési irányában egymás mellett szorosan futó csatornákat alakítanak ki, a második rétegben a domború barát cserepekkel a csatorna közöket fedi le. Ezzel a megoldással viszonylag egyszerű technológiával tudtak alacsony hajlású tetőkön is vízzáró fedést kialakítani.

;mediterrán ház

Ez a fedési mód nálunk nem terjedt el nagy súlya, kialakításának munkaigényessége, és ebből következő drágasága miatt. A ma leggyakrabban használt mediterrán cserép, valójában egy modern sajtolt tetőcserép, ami hullámosságával imitálja a hagyományos kolostorfedést.

A mediterrán kőburkolat szintén nagyon népszerű

A kő fajtája nem lényeges, csak az, hogy szabálytalan alakú, minél rusztikusabb felületű legyen. Régebben a terméskő burkolatok falazott technológiával készültek, vastagságuk minimum 10 cm, de inkább 15-20 cm volt. Ez a burkolási mód megjelenésében szinte azonos a teherhordó kőfalakkal, hiszen ugyanabból az anyagból, ugyanazzal a technikával készül, ügyelve a falkötés szabályaira, csak vékonyabb falvastagsággal.

mediterrán ház

Falazott kőburkolat manapság ritkán készül, egyrészt a költségessége miatt, másrészt a nagyobb hőszigetelési vastagságok mellett 15-20 cm burkolat már nagyon nagy szerkezeti vastagságot eredményezne. Többnyire ragasztott kőburkolatok készülnek 2-5 cm-es vastagságban. A vékony kőlapok ragasztása, a modern ragasztó és rögzítő rendszerekkel, akár a hőszigetelő lapokra is lehetséges. Ma divatos a „szárazon rakott” kőfalak hatását imitáló burkolási mód, de elterjedtek a nagy felületű vékony kőlapokból ragasztott, fugázott, a csempe burkolás technológiájával, és megjelenésével kialakított felületek is. Míg az első technológia, ha nem is hihetően imitálja a valóban kőből épült fal robosztusságát, de szép felületet ad, addig az utóbbi megoldás - tapétaszerű megjelenésével - még a hagyományos kő burkolatoknak is csak szánalmas paródiája. Igénytelen kivitelezés esetén a sarkoknál az élek átfordulása nem megoldott, a fugák hálózata ellent mond minden falkötési szabálynak, sokszor az imitált boltozatok zárókövei fordítva vannak be illesztve. Ha valóban teherhordó kőfalazat lenne, azonnal összeomlana az épület. Ez az anyag törvényeit figyelmen kívül hagyó rakási mód nemcsak szakmai szemmel feltűnő, a laikusokban is azt az érzést keltheti, hogy mindjárt a fejükre hullik egy két kő… Aggodalomra semmi ok, a csemperagasztó jól tart!

Téglaburkolatot módjával

A tégla architektúra elsőre talán nem annyira jellemző a mediterrán építészetre, de lehet, hogy csak azért, mert a magyar mediterránt elsősorban inspiráló Adriai partok építészetében a tégla nem hangsúlyos elem, Spanyolországban viszont igen is gyakori. A szabálytalan kőburkolatokhoz képest a tégla sokkal szigorúbb, fegyelmezettebb megjelenést biztosít. Mediterrán házunkon a tégla kiegészítőként jelenjen meg, párkányok, lábazatok, oszlopok, kémények, padlóburkolatok készítésére nyugodtan használhatjuk. Ha egy házat tetőtől talpig téglaburkolattal látunk el, az nagyon szép lehet, de sokkal inkább északi jellegűnek érezzük.

A faburkolatot tartogassuk a hajóépítéshez!

A faburkolatra ugyanaz érvényes, mint a téglára. Magyarországon szeretjük a fát, és nagyon is szép, de a Földközi tenger partvidékén inkább hajókat építettek a fából, nem házakat. Ezeken a fában szegény területeken nem jellemző a fa építészet. A fát is inkább kiegészítőnek használjuk.

Ahol nincs kő, oda vakolat kerül

Eredetileg a kőfalakat vakolattal díszítették, és ahol a vakolat az idők során lemállott, ott előbukkant a kő felület. Nálunk fordított a helyzet, mert az alapvetően vakolt falakat próbáljuk kőburkolattal álcázni. A modern vakolat anyaga és kialakítása is teljesen más, mint amit a mintaképül szolgáló déli házakon látunk. A hagyományos vakolási technológiáknál a vakolat vastagsága 2-3 cm, de erősen egyenetlen kőfalaknál akár 4-5 cm-t is elérheti, anyaga alapvetően homok, kötőanyaga főleg mész, újabban cement, de régebben még agyagot is használtak. Az agyagos vakolat viszonylag porózus és valamennyire rugalmas, amire szükség is van, mivel a hagyományos építési technológiákkal (vasbeton használata nélkül) épült házak bizony jelentős alakváltozáson mennek keresztül. Éppen ezért, egy több száz éves épület falai szinte sohasem síkok, hanem hepehupás, görbült felületek. Pont ez a lágy íveltség, szabálytalan alak, ami olyan vonzó a szemünknek, ettől találjuk természetesnek. Ezt a megjelenést modern szerkezetekkel gyakorlatilag lehetetlen imitálni, a korszerű néhány mm vastag vékonyvakolatok tükörsimára glettelt felületen, háló erősítéssel, élvédőkkel készülnek. Ez a technológia inkább a letisztult modern formavilág megjelenítésére alkalmas. Legfeljebb a felületi struktúra kialakításával tudunk némi rusztikusságot csempészni a vakolt falainkba, és a megfelelő színek kiválasztásával érhetjük el a kívánt hangulatot.

mediterrán ház

Mediterrán színvilág

A mediterrán hangulat megragadására legalkalmasabb színek a természetes föld színek. Homokszín, világos barnák, és persze az egyes vidékeken elterjedt fehér meszelt fal. A mediterrán vidékeken is használnak intenzív színeket, de ezzel azért érdemes óvatosan bánni, hiszen az eredetileg föld festékekből készült vakolat színek sokkal tompábbak (és idővel szép árnyalatokban foltosodtak), mint a modern műanyag festékekből előállítható ragyogó színek. Ezek sokszor idegenül virítanak a házfalakon. Érdemes inkább a pasztellszíneket keresni a nagyon harsány árnyalatok helyett.

Zsalugáterek

Az erős napsütés miatt szinte kötelezően használják a déli tájakon a zsalugátereket. Ez energetikai szempontból nagyon is helyes, hiszen ezen a területen a nyári túlmelegedés elleni védelem a legfontosabb probléma. A vaskos kőfalak is segítenek a hőség elviselésében, de csak akkor, ha az ablakokon nem jut be a napsugárzás.

mediterrán ház

Magyarországon szintén van hagyománya a zsalugáterek használatának, de a mai építészeti gyakorlatban nem általánosan elterjedt a beépítésük. Egy jó minőségű zsalugáter ára a nyílászáróéval vetekszik, és talán kényelmesebbnek találjuk a redőnyök használatát. Gyakori megoldás, hogy a zsalugáterek hangulatát idézve, a nyílászárók mellett - esetleg azokat összefogva - faburkolatú betéteket alakítunk ki a homlokzaton. Ez már inkább egy posztmodern gesztus, de nagyon jól illeszkedik a hazai mediterrán stílusba.

Nyílászárók

A nyílászáró mindig nehéz téma, mert örök ellentét van a pénztárcánk, a kényelmünk, és a megjelenés között. Az igazán jó minőségű fa nyílászárók ára jóval magasabb, a hasonló minőségű műanyag ablakokénál?? Ráadásul sokan elzárkóznak a fa nyílászáróktól, mondván nincs kedvük a későbbi karbantartáshoz. A komolyabb fa ablakgyártók ezt a problémát azzal orvosolják, hogy a fa nyílászáró kívül alumínium burkolatot kap, ami megvédi a nap káros UV sugaraitól a fa szerkezetet. A belső térben pedig, ahol nem éri a közvetlen napsugárzás a felületet, évtizedekig nem igényel felújítást a gyári felületképzés. Ettől persze még drágább a szerkezet, ezért sok esetben marad a műanyag nyílászáró. Arra azért mindenképp érdemes költeni, hogy ne a legolcsóbb fehér ablakot építsük be, mert az tényleg idegen a mediterrán világtól, hanem a homlokzat színvilágával harmonizáló színt válasszunk a nyílászáróinknak. Azért ha valaki egy igazi mediterrán házat akar, az fa ablakokat tegyen a házára zsalugáterekkel.

Padlóburkolatok

Elsősorban kerámia burkolatokat jelent. Lehet mázas vagy mázatlan, nagy vagy kicsi lap, lényeg hogy hidegburkolat legyen. Itt is az az elv érvényesül, hogy a mediterrán embernek mindig melege van, és a hűvöset keresi mindenhol. Persze nálunk padlófűtéssel készülnek a kerámia padlók, tehát télen meleg a hidegburkolat… A mediterrán hangulathoz szinte minden helyiségbe illik a hidegburkolat, akár a hálószobába is (a mediterrán felfogás szerint mindenképpen jobb, mint mondjuk egy padlószőnyeg), de ha ezt nem találjuk elég komfortosnak, tehetünk parkettát, vagy laminált padlót is, ami jobban megfelel az ízlésünknek. Azért a közlekedőkben, konyhában, étkezőben mindenképp hideg burkolat legyen. A természetes kő burkolatok használata nagyon jó lenne, de ritkán elég rá a költség keret. A kültéri teraszok burkolatához is kerámia javasolt, a ma divatos, és valóban nagyon szép és kellemes faburkolatú teraszok egy kissé stílustörőek lennének. A kerti utak, járdák, esetleg a teraszok burkolatára jó választás a fagyálló téglaburkolat is. A beton térkövek használatánál, már egy kicsit körültekintőbbnek kell lennünk, hogy olyan színűt és mintájút válasszunk, ami illik a ház hangulatához. Elsősorban a természetes kövek szín és formavilágát idéző térkövet érdemes választani.

mediterrán ház

Kovácsoltvas

A korlátoknál nagyon gyakori a kovácsoltvas használata. Jobban illenek a mediterrán stílushoz, mint a fa korlátok. A mediterrán országokban sokkal elterjedtebb a kovácsoltvas használata, mint nálunk, de sokkal puritánabb módon jelenik meg, kevesebb dísszel. Nálunk sokszor csipkeszerű megjelenés társul a kovácsoltvashoz, és ez egyben a gazdagság megjelenítője. Ezek a túldíszített csodák tényleg drágák, mediterrán házaknál inkább maradjunk az egyszerűbb megjelenésnél. A kovácsoltvas megjelenhet kerítés kapuknál, lámpáknál, és ajtó vasalatoknál is.

Ragadjuk meg a mediterrán stílus lényegét

Családi házunk tervezésénél nem szükséges egy stílust kiválasztanunk, és annak elveihez ragaszkodnunk. Családi háznál sokkal fontosabbak a használati szempontok, mint az építészeti ideológiák megvalósítása. A tervezés során mégis hasznos, ha valamilyen kategóriába tudjuk sorolni az elképzeléseinket. Ha mediterrán stílusú házat szeretnénk, ne csak felületesen a formai elem készletet másoljuk, hanem a stílus lényegét ragadjuk meg. Gondolkozzunk el azon, vajon pontosan mi tetszik egy adott stílusban. Talán a nyaralás gondtalan napjait szeretnénk a hétköznapokban megélni? A déli emberek lazább élet ritmusát szeretnénk követni? Esetleg a mediterrán emberekre jellemző erős családi köteléket keressük? Vagy egyszerűen csak a divatot követjük? Érdemes tisztázni alapvető motivációinkat, hogy a házunk olyan értékek hordozója legyen, amivel valóban azonosulni tudunk.

Létezik-e mediterrán építészeti stílus? 1. rész: A stílus sajátosságai a tömegformálás és a telepítés tükrében