A két féléves képzésre főleg építészek, építőmérnökök és gépészek jelentkeztek, de van villamosmérnök, informatikus és környezetmérnök is a csapatban. Az é z s é kft 3 fővel képviselteti magát. Célunk, hogy sok-sok új dolgot tanuljunk elsősorban a gépészet és világítástechnika világában, de számomra például az épszerk és az épületfizika is hasznosnak tűnik.
Mivel nagyon vegyes a társaság előképzettsége, ezért óhatatlanul vannak unalmas és izgalmas, könnyű és nehéz részek egyaránt.
A légtechnikában tett legújabb kalandozásainknak még hagyunk egy kis időt, hogy leülepedjenek, de szigetelés témakörben már most megosztunk egypár fontosabb tudnivalót.
Extrudált polisztirol: kizárólag 1 rétegben a fordított tetőben
Hiába próbálunk mindennek lelkiismeretesen utána járni, ez a fontos szabály eddig nem jutott el hozzánk. Feltételezzük, hogy ez sokaknak jelent új információt, ezért írunk most róla. A dolog lényege, hogy a több rétegben alkalmazott zártcellás polisztirolnak nagyon nem tesz jót, ha a bejutott nedvesség filmréteget tud képezni a lemezek között. Páralecsapódásra és a hőszigetelő képesség romlására lehet számítani, sőt fagy esetén akár el is mozdulhatnak a lemezek. Ijedtünkben felhívtuk az R.W. Bautech-et, ahol megerősítették a jelenség káros voltát, de ezért azt is megtudtuk, hogy sok ilyen (rosszul megoldott) fordított rétegrendről értesültek már, de szerencsére ebből adódó meghibásodásról még nem.
A rosszul alkalmazott megoldások egyébként arra vezethetők vissza, hogy a forgalmazók általában csak az 5-8 cm vastagságú lemezeket tartják raktáron, így aki nem elégszik meg a - sajnos még átlagosnak mondható- pár centis hőszigeteléssel, annak nagyon előrelátónak kell lennie, korán kell megrendelni az anyagot. Ha pedig erről lecsúsztunk, akkor eddig beértük azzal, hogy 2 rétegben helyeztük az XPS-t. Most már nem fogjuk.
Még egy fontos tanulság, hogy ne gondolkozzon fordított rétegrendű lapostetőben az, aki alacsony energiafelhasználású házat szeretne korrekten kivitelezni, ugyanis a Roofmate-nél például a legnagyobb rétegvastagság csak 20 cm.
Összehasonlításképpen megemlítjük, hogy egyenesrétegrendben kb. 16 cm hőszigetelésre van szükség ahhoz, hogy legalább a szabvány követelményértékeinek megfeleljünk. Fordított rétegrendben a nedvesség miatt plusz 2 cm-t rá kell számolnunk, és akkor rájövünk, hogy a 20 cm - azaz a legvastagabb lemez, ami kapható- az nagyon kevés.
Felmerült bennünk az is, hogy a több réteg érintkezése miatt a Roofmate SL sem ideális. 1 rétegű ugyan, de a nutos kötések miatt fedés alakul ki. Ez semmiképp nem jó, igaz sokkal kisebb az a csatlakozási felület, ahol a 2 vízszintesen elhelyezett lemez átfedésbe kerül, mintha telibe raknánk a lemezeket. De attól még nem jó.
Feladvány: Miért nem elég csak a betonfelület szélességét lehőszigetelni?
Adott egy téglafal, amit betonpillérrel kell megszakítanunk. A betonnak a hővezetése sokkal jobb, mint a téglának és ennek mi nem örülünk. Mit tegyünk ellene? Rossz válasz, hogy csak olyan szélességben kell hőszigetelést elhelyezni, mint amilyen széles maga a pillér, ezt ugyanis a hő nevetve körbe áramolja, vagyis hőhíd keletkezik.
A megfelelő szélesség megtalálásához össze kell hasonlítanunk a rétegtervi hőátbocsátási tényezőket. A hőszigetelés vastagságából és a hővezetési tényezőjéből ki tudjuk számolni a hőátbocsátási tényezőt. Nem marad más hátra, minthogy (ismerve a tégla hővezetéséi tényezőjét is) megnézzük, hogy milyen széles téglára van szükség ahhoz, hogy az U-értékek kiegyenlítődjenek.
Számolgatás híján biztos ami biztos érdemes lenne mindkét irányban olyan széles sávban feltenni a szigetelést, mint amilyen széles maga a falazat. A gyakorlatban ezt úgy szokták megoldani, hogy a pillér mellett keskenyebb téglát tesznek be, 44-es esetén pl 38-asat. Így nem kell farigcsálni és adott a hőszigetelés vastagsága is.
Ez egy szürke foltja a tervezésnek. Még a legnagyobb gyártók 2009-es katalógusaiban is rendre hibásan jelennek meg a csomópontok.
Határoló szerkezetek U-értékére
vonatkozó követelmények a 7/2006 TNM rendelet szerint. Ez nem újdonság, de lerajzolva könnyebben megjegyezhető:
Hogyan teljesíthető a felfelé vagy lefelé hűlő felületekre vonatkozó 0, 25 W/m2K érték? 38-as Protherm PROFI vakolt fal esetén pl legalább 7 cm vastag EPS szükséges, de számos variáció közül lehet választani. Érdemes tehát megnézni a falszerkezet kalkulátorunkat, amiben árakra vonatkozó információt is talál.
Főleg a lefelé hűlő felületek szigeteléséről azonban gyakran megfeledkeznek a tervezők, mint ahogy azt az alábbi részlet is mutatja:
Rossz példa... a szigetelésnek nem szának helyet a közlekedő födémjében
Mennyit árt a vasalat...?
... avagy mennyivel csökken 1 m2 hőszigetelés beépített hővezetési tényezője, ha 4 db 12 mm-es vasbetonnal átszúrjuk? Ez az egyetlen hőhíd fajta, ahol a kifejtett hatás felülete nem nagyobb, mint maga a hőhidat okozó hatás felülete. A vasbeton és egy átlagos polisztirol lemez hővezetési tényezője között pontosan 2 nagyságrendnyi különbség van. Ahhoz, hogy mennyit ront a hatékonyságon a vasbeton átszúrás, egyszerűen súlyoznunk kell a felületekkel a λ-értékeket. Így derül ki, hogy kb 14%-kal nő a hővezetési tényező.
Ezt az egészet azért érdemes számításba venni, mert előfordul, hogy dübelekkel helyezzük fel a hőszigetelést például akkor, amikor meghagyjuk a régi vakolatot. Igaz, ezek hővezetése egy fokkal visszafogottabb a műanyag külső rész miatt.
Hőhídmegszakító elemeknél pedig tényleg a nyers vasbeton megy keresztül a hőszigetelésen. Feladvány: vajon mennyiben tér el a gyártók által megadott zseniálisan alacsony U-érték attól, amit mi ezzel a módszerrel kiszámítanánk?
Beépített vagy nem beépített λ ?
λbeépített=λ0 (1 + χ )
Az eltérés akár 40-50 % is lehet! 2002-ben módosították az adatmegadás szabványát, azóta kötelező a beépített értéket feltűntetni. Régebbi adatoknál azonban résen kell lenni, hogy melyik értékre vonatkoznak.
Hol van a fagyhatár a falban?
λvasbeton= 1,55 W/mK
λhőszigetelés, beépített= 0,051 W/mK
d1= 6 cm
d2= 8 cm
d3= 12 cm
ti= 24 C
te= -11 C
Ismejük a külső és belső oldali hőátadási tényezőket αi és αe. Ezek után a rétegek vastagságának és hővezetési tényezőjének ismeretében könnyedén kiszámítjuk az ellenállásokat ( R = d/λ). Ezeket szummázva megkapjuk a teljes rétegrend Σ R-jét, aminek a reciproka az U, vagyis a hőábocsátási tényező.
Q= U (ti - te) = [24- (-11) ] x 0, 54= 18,92 W/m2
Azt is tudjuk, hogy
Q = αi (ti - t1) = 8 (24- t1)
t1 = 21,6 C
és így tovább felírható:
Q = λ1/ d1 (t1 - t2)
Rajta rajta!
| d [m]
|
λbeépített
[W/mK] |
R [m2 K/W] |
∆t
[C°] |
t
[C°] |
|
| αi =8 | 0,125 | 2,365 | 24 | ||
| 21,6 | |||||
| vasbeton | 0,12 | 1,55 | 0,077 | 1,455 | |
| 20,18 | |||||
| hőszigetelés | 0,08 | 0,51 | 1,57 | 29,67 | |
| -9,48 | |||||
| vasbeton | 0,06 | 1,55 | 0,039 | 0,73 | |
| -10,21 | |||||
| αe =24 | 0,041 | 0,79 | |||
| -11 | |||||
| Σ R | 1,852 | ||||
| Σ U= 1/R | 0,54 |
Kapcsolódó témák
Miért jó, ha nagy a hőtároló tömege a háznak?
Hogyan fog változni az épületenergetikai szabályozás?