Egy ablaknak is lehetnek kalandjai...
A mostani cikkem a fent látható nyílászáró esetét mutatja be. Az előzményekről röviden annyit, hogy 2008. augusztusában építettük be a fa nyílászárót "k"=1,4 W/m2K értékkel. (A "k" hőátbocsátási tényezőt ma már hivatalosan "U" értéknek nevezzük, csak így kevesen ismerik.) A házat augusztus végére fejeztük be és egyből be is költöztek a megrendelők. Decemberben találkoztam velük újra, amikor megmutatták az ablakukat, ami vitathatatlanul párás volt. A konyhában egyébként a páratartalom az átlagosnál jóval magasabb, 70-80% között volt. Nem szellőztettek, nehogy kimenjen a meleg... A párátlanító készülék - amit vittem nekik-, 3 héten keresztül napi 3-4 liter vizet vont ki a levegőből. A párátlanítástól függetlenül az ügyet természetesen nem tekintettem lezártnak, az igazság nyomába eredtem.
Pár szó az üvegezésről
Az esetünkben használt 4-16-4 jelölés azt jelenti, hogy a 16 mm távtartó réteget 2 x 4 mm üvegezés fogja közre. Az ablak szegélyénél perforált réteget láthatunk, itt rögzítik ugyanis a keretbe a párafelszívó gömböcskéket. Ezekkel lehet elkerülni azt, hogy az üvegezések közötti térrész bepárásodjon.
Milyen k értékű üvegezésekkel találkozunk leggyakrabban?
-4-16-4 k= 2,8 W/m2K ettől rosszabb ilyen távtartó illetve üvegvas mellett nincs;
- 4-16-4 LOW-E (alacsony átbocsátású) bevonat k= 1,4 W/m2K;
- ha ugyanezt gázzal töltik akkor k= 1,1 W/m2K;
- háromrétegű üvegezés + nemesgáz kitöltés esetén kb k= 0,8 W/m2K, ez már passzívházakban is használható.
A vizsgálati módszer
Kértem az ablakgyárból 2db 30x30 cm méretű üvegtáblát, az egyik k=1,4W/m2K, a másik k=2,8W/m2K. Két különböző hőátbocsátási tényezőjű üveget rendeltem elkerülendő azt, hogy véletlenül egy k= 2,8W/m2K értékűt küldenek k=1,4 W/m2K értékkel felmatricázva.
A megrendelt k= 1,4 W/m2K értékű üvegezést referenciaként használtam. A kísérlethez - mely során a referencia üvegezést és a vizsgálandó ablakszárnyat hasonlítottam össze- 2db 250W-os infra égőt használtam (ez az az égő amit a grillcsirke melegen tartására szoktak használni).
A kísérlet bárhol elvégezhető, feltéve ha van infra lámpánk
Ilyen nincs, ilyen nincs és mégis van!
Megdöbbentő eredményt kaptam: a beépített üvegezés különböző hőátbocsátási képességét nagyon jól lehetett érzékelni az átsugárzott hő mérésével. Kézfejemet a k= 1,4 W/m2K-es referencia üvegezéstől 10 cm-re helyezve csak langyos meleget éreztem, míg a vizsgált üvegezés - több hőt átbocsátva- sokkal jobban felmelegítette a kezemet. Kiderült tehát, hogy a papíron k= 1,4 W/m2K-es üvegezés messze elmarad a feltűntetett követelménytől. Számomra is meglepő volt az eredmény, mert nem gondoltam volna, hogy különbözőek a beépített üvegek. Nemcsak, hogy "érzékszerveimmel", de még fényképen is látható a különbség a két üveg között: olyan a látvány, mintha a 2,8-as üveg alatt erősebb égő lenne, pedig a vizsgálat során a körülmények (távolság, teljesítmény) nem változtak.
A bal oldali k= 1,4 W/m2K-es üvegezésen kevesebb hő jut át, mint egy k=2,8 W/m2K-es üvegezésen
Még egy érdekes "adalék": kívülről is csináltam egy fényképet a már kicserélt üvegekről. Jól látszik, hogy az egyik ablaktábláról (bal szélen) máshogy tükröződik a fény, mint a többiről. Kiderült, hogy az 5 rossz ablaküvegből csak 4 rosszat cseréltek ki, és az ötödik rossz helyet egy jót is kicseréltek, végeredményben tehát az egy rossz ablaküveg "virít" a képen...
A gyenge láncszem a bal szélen kersendő a kinagyított ablak részleten...
2 nappal a csere után bevizsgálták az ablakokat és felhívtak, hogy a szóban forgó ablak jó. Valószínűleg csak egy üveget néztek meg és az pont a jó üveg volt amit elvittek... Itt a piros hol a piros... Oknyomozó riportunk folytatódik amint lesznek fejlemények.
Kapcsolódó témák:
Milyen üvegezések közül választhatunk?
Kiskertemben uborka... uborka még nincs, a terasz viszont kifejezetten jó lett!
Ajtóablak helyzet... bemegy vagy kihagyja?
Szarügy... avagy milyen WC-t válasszunk?