ézsé építész iroda


AKTUÁLIS

 é z s é által tervezett és kivitelezett

ház Monoszlón

 

Megjelent a Szép Házak magazin

2017/4 számában!

 

 é z s é által tervezett és kivitelezett

 családi ház Csepelen

Megjelent a mi Otthonunk magazin

júniusi számában!

 

 é z s é által tervezett gerendaház

 Tauplitzon

Megjelent a Gerendaházak magazin

júniusi számában!

 

 

 

 

Cikk kereső




 
 

Referencia kereső




ezse cikk kep

Hővisszanyerős szellőztetőrendszerek

Szerző: Gortva Péter, Tompos Zsófia
2016-08-26


Csehországban járt az é z s é tanulmányúton a Zehnder jóvoltából, hogy mélyítsük a szellőzőrendszerekről való tudásunkat. Néhány szemelvényt kigyűjtöttünk, amiről szélesebb körben is érdemes tudni.



Gyakran szellőztetünk, nekünk ugye nincs szükségünk ilyen drágaságra?
Szerencsére az építőipar annyit fejlődött az elmúlt évtizedekben, hogy a mai-10-15 éves házak, a régi házak új nyílászáróval, vagy hőszigetelve sokkal légzáróbbak, mint amikben azelőtt éltünk. Ennek azért örülhetünk, mert a filtrációval nem illan el a drága fűtési energia.
 
Csakhogy a párát is bezárjuk. Az a keserű tapasztalat, hogy nem tudunk olyan sűrűn és kitartóan szellőztetni, hogy elkerüljük a penészesedést. Szellőztető rendszerre szükség van, lehetőleg hőcserélősre!

Nem szárítja a levegőt?
Valamennyire szárítja. Erre találták ki az entalpiás hőcserélő berendezést, ami lehetővé teszi, hogy a távozó levegő nedvességtartalmának egy része visszavándoroljon a friss levegőbe. Ez egy speciális membránnal történik (a Gore-Tex cipőkben is ilyen van), a friss és az elhasznált levegő nem keveredik, teljesen higiénikus megoldás!

Elég a 250-es gép, vagy 300-asat válasszak?
A szám a gép teljesítményére vonatkozik, de önmagában semmit nem fejez ki, az elnevezések megtévesztőek.
Azt kell tudni a gép léghozamáról, hogy az érték függ
 
- a ventilátor kihasználtságától, a maximális fordulatszám 2/3-ára kell terveznünk! Efölött a zajszint is magasabb, a fogyasztás is magasabb, a visszanyert hő mennyisége kisebb, a csövekben a légáramlás ellenállása nagyobb, egyszóval nem az optimumon működik a készülék. Szempont még, hogy az átlagos használati üzem felett is kell, hogy tudjon teljesíteni a gép, ha például bulit rendezünk. Az állandóan túlpörgetett ventilátor élettartama sem éri el a várt hosszt.
 
- a légellenállástól, ami egyrészt a csőhálózat méretével, bonyolultságával nő, a beépített pluszok (szűrők, rácsok, talajhőcserélő, stb.) is leküzdendő akadályt jelentenek, de ezektől függetlenül sem gondolhatunk állandó ellenállásra, mert minél jobban nyomatjuk a gépet, annál nehezebben áramlik a levegő.
 
A készülékhez tartozik egy diagram, ami kifejezi ezt az összefüggést. A függőleges koordináta a légellenállást mutatja (Pa), a vízszintes a léghozamot (m3/h). A görbék a ventilátor fokozatait:
A 6-os görbénél 70 % a kihasználtság. Átlagos légellenállásnál (100 Pa), kb. 290 m3/óra levegőt tud szállítani ez a gép. Ha maximális fokozatra kapcsolunk, nagyjából 225 Pa lesz már az ellenállás, ekkor 350 m3-t kapunk óránként.
 
Melyik gép „zöldebb”?
A hőcserélés „jóságát” egy százalékos szám fejezi ki. Nehezítés, hogy kétféle képlet szerint is lehet számolni, ezért két, egymástól eltérő szám is tartozik egy géphez, összehasonlításnál meg ne tévesszen! 
 
Az egyik képlet azt hangsúlyozza, hogy - téli üzemnél – mennyire sikerül felmelegíteni a kinti levegőt, a másik, hogy mennyire sikerül a kidobott levegő hőmérsékletét közelíteni a kinti hőmérséklethez. Az első magasabb számot ad.
A jelenlegi rekord (az első képlet szerint) 93 %!
 
Ma már egy szempillantás alatt össze lehet mérni különböző gépeket. 2016 év elejétől kötelezően jár a berendezéshez egy energiacímke, ami kifejezi a készülék léghozamát és zajszintjét (adott ellenállás mellett), és megadja az energetikai besorolását is.
 
Egy hasznos összehasonlító oldal: a német Passzívház Intézet honlapján számos gép alapvető adatát táblázatban mutatja, jól kidobja melyek a felsőkategóriás gépek.
 
Miben jobb a felsőkategóriás hőcserélő?
Rengeteg kényelmi és biztonsági opció és a megbízhatóság mellett, a rendszer légzáróságán át (vagyis, hogy nem ereszt sehol), a hőcserélő működési elve nagyban befolyásolja, hogy mennyi kidobandó fűtési vagy hűtési energiát tud visszaforgatni a házunkba.
 
A hővisszanyerés hatásfokában nagyságrendi javulást hozott az ellenáramú hőcserélő feltalálása a ’90-es években. Az addig kb. 75%-os hatásfok 90% körülire emelkedett. Röviden: a keresztáramú készülékben keresztben halad a friss és az elhasznált levegő, az ellenáramúban és a kereszt-ellenáramúban egymással szemben haladnak.
Tehetem az ágyam a befúvó alá, nem lesz huzat?
Kétféle „sapka” létezik, az egyik egy sima rács, rengetegféle mintázattal létezik, ebből egyszerűen „leesik” a levegő, és zavaró lehet, ha közvetlenül alatta tartózkodunk. A másik egy olyan idom, ami szétteríti a mennyezet alatt a levegőt.
 
A választás csak a befúvásnál szempont, elszívásnál mindegy, melyik kerül a fejünk fölé!
 
Mit érdemes tudni a szűrőkről?
Van egy jelük, pl. G4 vagy F7. Minél nagyobb a szám, annál finomabb a szűrő. Az F7 a pollent is szűri. A létező legfinomabb az F9, de ez kb. 50 Pascallal növeli a légellenállást, lehetséges, hogy eggyel nagyobb gépre lesz szükségünk!
 
Anyaga papír, nem mosható. 3 havonta porszívózni, évente cserélni kell.
 
Létezik aktív szenes szűrő is, ha kint kellemetlen szag van, ezt ajánlott választani. (Szintén jelentős ellenállással jár!)
 
Fagyvédelem
Minél jobb a hővisszanyerő hatásfoka, annál inkább gondot tud okozni az erős fagy. Kétféle megoldás létezik rá:
 
1) Kevesebb levegőt fúj be, mellette több belső levegőt szív el. Lassabban áramlik a szélsőségesen hideg levegő, több meleg levegő jut rá. Ennek a megoldásnak a hátránya egyrészt az, hogy nem lesz kiegyenlített a szellőzés, másrészt a fűtési energiával sem gazdálkodik olyan jól.
 
2) Villamos fagyvédelem: a kinti hideg levegőt előfűti, de csak annyira, hogy a berendezés ne károsuljon.
 
Ki lehet váltani a klímát hőcserélővel?
A hőcserélő nem tudja olyan mértékben lecsökkenteni a hőmérsékletet, ahogy a klímaberendezés, de míg a klíma a benti, elhasznált levegőt hűti le, a szellőztetőgép friss levegőt ad a benti hűvöshöz közeli hőmérsékleten, tehát jó alapot ad, és a klímát illető sok-sok kritikától mentes. Felülethűtéssel kiegészítve jó komfortot biztosít.
 
Ha ennél közelebb megyünk, a probléma kicsit komplexebb, mégpedig a pára miatt.
 
Magas páratartalom mellett a ténylegesnél melegebbnek érezzük a hőmérsékletet. Ha lehűtjük a levegőt, azzal növekedni fog a relatív páratartalom. Egy bizonyos szintnél jobban nem hűthetjük a lakótereinket, mert párakicsapódással járna, ami penészedést okoz. Ha van páraérzékelőnk, a felülethűtés automatikusan leáll, pont amikor a legnagyobb szükségünk lenne rá. A pára tehát több fronton is bosszúságot okoz, kezdeni kell vele valamit!
 
Újdonságnak számít a piacon a szellőztetőgéppel egybeépített párátlanító (Zehnder ComfoCool). Ha a belső hőmérséklet a kívántnál melegebb, azonnal bekapcsol. A befújt levegőből párát von el, így a relatív páratartalom nem fog megnőni, a páraérzékelő nem fogja blokkolni a felülethűtést, és a hőérzetünk sem fog emelkedni. Fülledt időben aranyat ér! 
 
 

Kapcsolódó témák

 
Mitől penészedhet a jól hőszigetelt lakásod? Friss levegő - elérhető áron

Téglába építhető hővisszanyerős szellőztető

 
 
 

Kommentek:

Hozzászólok:









:: weblapkészítés ::

 Copyright © é z s é 2016 Felhasználási feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat

é z s é +36 1 275 41 23 1112 Budapest Budaörsi út 165. 3. emelet 3.