Code for Sustainable Homes
A szigetországban nem nagyon ismerik a PHI-féle passzívház szabványt. Kidolgoztak azonban egy olyan több fokozatú értékelési rendszert, mely nevének megfelelően tényleg a fenntarthatóságot veszi górcső alá. A rendkívül komplex CSH minősítés az összes elképzelhető környezeti és kényelmi szempontot kivizsgálja.
Minimumkövetelmények
Van négy olyan követelmény, amit minden háznak teljesítenie kell bármilyen CSH tanúsítvány megszerzéséhez, ezek a következők:/p>
- - a beépített anyagok környezeti hatása nem haladhat meg egy kritikus szintet;
- - gondoskodni kell a felületi vízelvezetésről;
- - elkülönített tárolási lehetőséget kell biztosítani az újrahasznosítható és a nem- újrahasznosítható hulladékok számára;
- - gondoskodni kell az építési és a bontási hulladék megfelelő kezeléséről.
További két követelmény(a lakóegység emissziós rátája, és a beltéri vízfelhasználás)a csillagok számával egyre szigorodik. Egy egycsillagos lakásban 120 liter/fő, míg egy hatcsillagosban csak 80 liter/fő lehet a napi vízfelhasználás.
Sigma® home on Innovation Park
Szamárpad
A BRE Globalhatáskörébe tartozó tanúsítás minden új lakóegységre kötelező 2008. május elsejétől, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden lakás büszkélkedhet csillaggal. Azok ugyanis, amelyek nem érik el a minimális 1 csillagot sem, nil-rated bizonylatot kapnak.
Zéró CO2
A hatcsillagos épületek zéró széndioxid kibocsátásúak és megtestesítik az életen át kitartó otthon (lifetime home) eszményét.
Kingspan Lighthouse on Innovation Park (******)
Mi az, ami számít?
- energiafelhasználás és CO2 kibocsátás (pl: a háztartási berendezések minél alacsonyabb energiaigényén túl ide még azt is beszámítják előnynek, ha otthon van az iroda)
- vízgazdálkodás (beltéri és kültéri vízfelhasználás egyaránt beleszámít)
- anyaghasználat (megbízható helyről származnak-e az építési anyagok?)
- felületi vízelvezetés (védekeznek-e az árvíz ellen, hogyha szükség, illetve ront-e az új beépítés a terület veszélyeztettségén?)
- hulladékhasznosítás (pl van-e komposzt?)
- szennyezőanyag kibocsátás (mennyire járul hozzá az épület a globális felmelegedéshez, mekkora a NOX emisszió?)
- egészség- megőrzés és komfort (pl megvilágítás, hangszigetelés, személyes tér nagysága)
- menedzsment (pl kapnak-e az új tulajdonosok instrukciókat az épület használatára vonatkozóan)
- ökológia (vizsgálják pl az építkezés ökológiai lábnyomát is)
Összkép
A felsorolt tényezőkből súlyozott átlagot számolnak annak érdekében, hogy megállapítsák hány százalékot teljesít az épület. A legfontosabb szempont (36,4 %-os részaránnyal az energetika, de fontos az egészségi (14 %) és ökológiai követelmények (12 %) teljesülése is. Ez a számítás ad ugyan valamennyi játékteret a tervezőnek/építtetőnek arra, hogy az általa fontos szempontok is érvényesüljenek, de a súlyozásnak köszönhetőn arról is gondoskodik, hogy a minősített épületek társadalmi mércével mérve is jók legyenek.
100 %-ot
elérni nem lehet. Gondoljunk bele, hogyha például komposztálunk, amit nyilván magas pontszámmal értékelnek, akkor megnő a nitrogén-oxidok kibocsátása, és máris pontokat veszítünk a maximálisan szerezhetőek közül. Ezért lehet az, hogy "már" 90 % elérése is elég a non-plus-ultrának számító ZéróCO2 ház titulushoz.
A besorolásra már a tervezési fázisban javaslatot tesznek a bírálók (Design Stage Assessment), amit azonban csak a megvalósuláskor (Post Construction Stage Assessment) véglegesítenek.
Jogosan lehetünk kiváncsiak arra, hogy a skála melyik fokozatának energetikai követelményei teljesítik például a Német Passzívház Intézet által előírtakat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Code Level 4 (azaz a négy csillag) eléréséhez már illik teljesíteni a falakra az U= 0,15 W/m2K értéket, amit ugye a passzívházaknál is irányadónak tartanak.
Organics house on Innovation Park (****)
Feltételezve, hogy a széndioxid-kibocsátás arányos a felhasznált energia mennyiségével egy olyan összefüggést is ki lehet bogozni, hogy a CSH rendszer alja (egy csillag) 10 %-kal szigorúbb energetikát követel meg, mint a hazánkban csak nemrég bevezetett 2002/91/EK uniós direktíva, melyről bővebben itt olvashat.
Adalékként hozzátéve, hogy Walesben a Code Level 3 követelményeit kell teljesíteni az állami támogatások igénybevételéhez, Észak-Írországban pedig már minden szociális lakást ilyen színvonalban építenek meg, beláthatjuk, hogy a Jóisten a királynő mellett (God save the Queen) a népet is a tenyerén hordozza. Kivéve talán a skótokat? Náluk még nem vezették be a CSH-t, van viszont jófajta whisky-jük.
Mennyivel drágább egy jó ház?
Hosszú költségelemző tanulmány is készült a CSH által minősített házak többletköltségéről, akit érdekel, innen érheti el. A táblázatban kiragadott példa családi házakra vonatkozik és azt a 2006-os követelményszintet veszi alapul, ami nagyjából a 2002/91/EK direktívának is megfelel.
|
CSH minősítés |
többletköltség a 2006-os |
|
1 |
1% |
|
2 |
2% |
|
3 |
5% |
|
4 |
13% |
|
5 |
24% |
|
6 |
43% |
http://www.bre.co.uk/codeconsultancy/casestudies.jsp
A Hol tart Európa? Passzívházak külföldön cikksorozat további részei:
Hol tart Európa? Passzívházak külföldön 1. Német profizmus
Hol tart Európa? Passzívházak külföldön 2. Versengő sógorok
Hol tart Európa? Passzívházak külföldön 3. Belgium, ahol adókedvezmény jár a PHPP tanúsítványért
Hol tart Európa? Passzívházak külföldön 4. Olaszország
Hol tart Európa? Passzívházak külföldön 5. A francia nuance...
Hol tart Európa? Passzívházak külföldön 6. Svájc
Kapcsolódó témák:
Megéri-e ma Magyarországon energiahatékony épületet építeni?
Passzívházak terjedése Magyarországon...van rá esély?
Mit jelent az A kategóriás ház?
Hogyan spóroljam meg a havi gázszámla 90%-át?