Viharok gyűlnek...
A napokban zajlik Koppenhágában az a klímacsúcs, aminek a tétje egyebek mellett az, hogy a 2012-ben érvényét vesztő Kiotói egyezményt milyen konszenzuson nyugvó nemzetközi összefogás váltja majd fel. A megegyezés esélye sajnos napról napról csökken, hatalmas érdekellentétek feszülnek a fejlődő és a fejlettnek nevezett világ között. Egy ilyen klímacsúcs hatalmas port kavar már csak azért is, mert sokakban fel nem oldható kételyek lappanganak azzal kapcsolatosan, hogy Földünk jövőjét tárgyalóasztaloknál lehet megmenteni.
Ennek a végeláthatatlan vitának nem is hiszem, hogy a csaladihaztervezes.hu oldal hasábjain kellene helyet szorítani... de akkor mégis miért hozakodtam vele elő ? Azért, mert sok tudós elmével együtt meggyőződésünk, hogy éppen az épületszektor az (lásd egy korábbi konferenciabeszámolónkat, ahol erről bővebben is írtunk), ahol a legkönnyebben és a legköltséghatékonyabban lehet eredményeket elérni a klímaharcnak, környezettudatosságnak, vagy éppen fenntarthatóságnak nevezett - egyre inkább közhelyekké váló- maszlagokban.
Danish Building Code
Ez a felfogás úgy tűnik, Dániában kezd beépülni a köztudatba, de ott is idő kell hozzá. A hatályban lévő középületekre vonatkozó szabványok maximum 97 kWh/m2/év fűtési igényt engednek meg (ez még nem számít jónak, de jobb, mint a mienk, pedig ott cudarabb az idő). Emellett megkülönböztetnek 3 másik értéket is, melyből a legszigorúbb és ma még önkéntesen vállalható 30 kWh/m2/év 2020-ra majd alapkövetelménnyé válik. Mindezt úgy igyekeznek elérni, hogy jövőre, és 2015-ben is 25-30%-kal "lejjebb csavarják a fűtést."
A Green Lighthouse...
igazi etalon! Így nevezték el a Koppenhágai Egyetem gyorsan tető alá hozott új hallgatói központját, ami 70 %-kal felülmúlja a Dán Építési Szabályzat (Danish Building Code) energetikai elvárásait és ezzel az ország első széndioxid semlegesnek tekinthető középületévé lépett elő. Neve beszédes: tényleg zöld mind a homlokzat színét, mind pedig a megújuló energiaforrások ügyes kiaknázását tekintve. És valóban jó viszonyt ápol az amúgy viszonylag fukarkodó skandináv napfénnyel is.
A képen a hengeres formájú átriumot láthatjuk. Fényárban úszik és nem csak ez a központi tér, hanem a tanintézmény többi része is. Az épületben intelligens felügyeleti rendszer gondoskodik az időjárásnak és az igénybevételnek megfelelő üzemeltetésről. A mesterséges világítást LED-ekkel biztosítják, de igyekeznek minél jobban kihasználni a természetest fényt. Egy Velux által szponzorált (lásd lejjebb) projektnél talán nem meglepő a tetősík ablakok dominanciája, és lássuk be: van benne ráció, főleg, hogy még a gravitációs szellőzést is előidézik.
Apropó, szellőzés!
A szellőztetést a természet és az intelligens vezérlésű rendszer (értsd a nyílászárók és árnyékolók mozgatása az épületen elhelyezett meteorológiai mérőállomások adatainak figyelembe vételével) gondjaira bízzák.
A déli tájolással, kompakt formával és megannyi kisebb trükkel minimálisra csökkentett fűtési energia igényt pedig hőszivattyú biztosítja.
Mitől CO2 semleges?
Az elektromos áramot (mind a hőszivattyú, mind pedig a világítás és egyéb berendezések működtetéséhez) a tetőn elhelyezett fotovoltaikus cellák termelik meg. A használati melegvíz ellátást napkollektorok is segítik.
Az épület alapvetően könnyűszerkezetből, de vasbeton födémekkel készült. A földszinten van egy nagy "termoaktív" padlózat, amibe PCM, azaz fázisváltó anyagokat építettek be a hőmérsékletszabályozás végett. (Ezen anyagokat egyébként belső falakon is szokták alkalmazni.) Lényegük az, hogy mikrokapszulákban valamilyen nagy látenshőjű fázisváltó anyag van, pl paraffin. Amikor a szobahőmérséklet emelkedik, a paraffin olvadni kezd, és elnyeli a felesleges hőt. A hőmérséklet csökkenésekor pedig a paraffin elkezd megszilárdulni és a kapszulák hőt bocsátanak ki. Innovatív technológia, ám igencsak drága.
1, 2 milliárd...
... ki állta a forintban mérve több, mint 1,2 milliárdos cehhet? A költségek java részét a dán Tudományos, Technológiai és Innovációs Minisztérium viselte, mégis egy 4 szereplős konzorcium munkájának az eredménye a Green Light House. A jól összehangolt együttműködésnek hála az elképzeléstől a kulcsátadásig kevesebb, mint 2 év telt el, és így az októberi átadást követően- a klímacsúcs résztvevői- még a frissen festett falak között barangolhatják be az épületet egy szervezett kirándulás alkalmából. A jól ismert VELUX és a homlokzati ablakokat gyártó VELFAC cégek nemcsak, mint főszponzorok voltak jelen, hanem projekt menedzserként is felléptek.
Ki nevet a végén?
Valószínűleg mindenki, de maga a város és az egyetem mindenképp, ők is közreműködő partnerek és vélemény/igényformálók voltak, a költségek azonban csak annyiban terhelik az egyetemet, hogy bérleti díjat kell fizetni. Meg rezsidíjat is nyilván, de ezúttal az nem lesz eget verő.
A Velux szélesebb körben is elkötelezettséget mutat az alacsony energiafelhasználású és széndioxid-semleges épületek megvalósulásáért. Model Home 2020 nevű programban 5 országban 6 ilyen projektet valósítanak meg. A közeli Ausztria is ott szerepel a listán, a dániai mintaház pedig már meg is épült. Szép lett.
A dániai "Home for Life" fantázianevű családi ház is a Model Home 2020 projekt keretén belül valósult meg
A cikkíráshoz az ötletet és a források nagy részét Tornóczky Mónika előadása adta, amit a novemberben megrendezett ZéróCO2 konferencián hallhattunk. Köszönet érte.
további forrás: http://greenlighthouse.ku.dk, http://www.velux.com/Sustainable_living/Model_Home_2020
Van véleményed? Oszd meg velünk és másokkal! Most már van hozzászólási lehetőség (lásd alább).
A Hol tart Európa? Passzívházak külföldön cikksorozat további részei:
1. Német profizmus
2. Versengő sógorok
3. Belgium, ahol adókedvezmény jár a PHPP tanúsítványért
4. Olaszország
5. A francia nuance...
6. Svájc
7. Egyesült Királyság
8. Románia
9. Hollandia
10. Lengyelország
Kapcsolódó témák:
Megéri-e ma Magyarországon energiahatékony épületet építeni?
Passzívházak terjedése Magyarországon...van rá esély?
Mit jelent az A kategóriás ház?
Hogyan spóroljam meg a havi gázszámla 90%-át?