Lobbisták próbálkozásai
Néhány cég és szakszervezetszerű tömörülés kampányolt amellett, hogy a saját érdekeiknek megfelelően változzanak az U-értékek, ne úgy ahogy a tervek szerint fog. A legnevetségesebb javaslattal a Magyar Téglás Szövetség állt elő, ők a falazatokra vonatkozó követelményeket enyhítenék (nyilván azért, hogy a vázkerámia falazataik hőszigetelés nélkül is megfeleljenek, lásd falszerkezet kalkulátor), ugyanakkor kötelezővé tennék a passzívházakba való, high tech kategóriájú ablakokat.. Összességében viszont azt lehet mondani, hogy az U-értékek valószínűleg az első vitafórumon ismertetett javaslatoknak megfelelően fognak változni, tehát ezek a hangok nem találnak nyitott fülekre.
Talajon fekvő padló
A jelenleg érvényes 7/2006 TNM rendelet a talajon fekvő padlóknál csak a kerület mentén 1,5 méter széles sávra határoz meg követelményértéket (U=0,5 W/m2K, ehhez egy régebbi bejegyzésben kézi vázlatot is készítettünk), illetve ez helyettesíthető a lábazat ugyanolyan mértékű hőszigetelésével is. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a padló belső részeinek jelenleg nem is kell hőszigeteltnek lenniük.
Az új javaslat a következő: a teljes padlóra vonatkozó U-érték legyen 0,4 W/m2K (tehát szigorúbb, mint a mostanii), de ez azokban az esetekben változatlanul csak a kerület mentén lévő 1,5 méter széles sávra vonatkozzon, melyeknél a szerkezet legalább 10 méter széles és felette nem lakott tér van.
Vagyis egy nagy ipari csarnokra ne kelljen feleslegesen milliókat költeni.
A vonalmenti hőhíd megállapításához most elérhető segédtáblázat nem a legkorszerűbb, mert 0,3 W/m2K értékű rétegtervi hőátbocsátási tényezőjű szerkezetet nem lehet benne megadni, de remélhetőleg kiterjesztik a táblázatot alacsony U-értékű szerkezetekre is.
Épület fajlagos hőveszteségtényezője
Az épület fajlagos hőveszteségtényezője egy olyan mutatószám, ami hűen tükrözi az épület szerkezetének jóságát és a telepítés körülményeit. A gépészeti rendszer teljesítménye nem torzítja az értékét. Követelményértékeit a felület-térfogat arányában adják meg, érthető módon egy tagolt családi háznak arányosan nagyobb lehet a hővesztesége, mint egy sorháznak. A számítási módszer nem is fog változni, de a követelmények 18-20 %-kal szigorodnak majd.
Hővisszanyerős szellőztetés
Javaslat született arra vonatkozóan, hogy minden új, 200 m2-nél nagyobb hasznos területű épületnél legyen kötelező a hővisszanyerős szellőztetés alkalmazása és hővisszanyerési hatásfokuk legyen legalább 80 %-os. A gépészet többi részével együtt a légtechnikára is kötelező lesz a beszabályozás és a próbaüzem, valamint az is a tervek között szerepel, hogy a légcsatornák légtömörségére is megfogalmazzanak valamilyen kritériumot.
Blower-door teszt az A+-os épületekre
Apropó légtömörség! A Blower-door tesztről eddig csak passzívházak kapcsán hallhattunk, de ha minden igaz, akkor jövőre már minden A+-os épületnél is kötelező lesz ezzel a módszerrel megvizsgálni az épület légtömörségét. A Blower-door teszt lényege, hogy az épületben kb akkora túlnyomást biztosítanak, mintha az épület 100-150 m-rel magasabban helyezkedne el egy dombtetőn és ilyen körülmények között vizsgálják, hogy mennyire légtömör az épület, nincsenek-e tervezési vagy kivitelezési hibából (pl kábel átvezetések) adódóan olyan pontok, ahol kiszökik a levegő. Bővebben a légtömörségi vizsgálatról...
Felújítás=új
Körvonalazódni látszik a döntés, hogy épületfelújítás esetén is ugyanazokat az U-értékeket kelljen betartani, mint új építésnél. Itt lezért esz egypár kivételes eset pl ha egy társasház lépcsőházánál a belső méretek csökkenése miatt a vastag hőszigetelés nem oldható meg ésszerűen, de alapvetően a cél az, hogy a felújítások is magas színvonalúak legyenek és ne kelljen azokat pár évente megismételni.
Lakások közötti szigetelés?
A külső hőszigetelés meghonosodásával és az egyre korszerűbb nyílászárók beépítésével a külső hőveszteségeket sikerül lecsökkenteni, ennek következtében ugyanakkor megnő a jelentősége az épületen belüli hőáramoknak. Lehet, hogy emiatt a szomszédos fűtött épületekre és épületrészekre vonatkozó most még nagyon megengedő U-érték tervezetet (1,6 W/m2K) módosítani fogják az új rendelet életbe lépésig előttünk álló mindössze 8 hónapban.
Felületfűtés esetén szigorúbb U-érték
Felmerült az is, hogy legyen 40%-kal szigorúbb az adott szerkezet hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelményérték azokban az esetekben, amikor az adott szerkezetben (pl homlokzati falban) fűtéscsövek is vannak, ugyanis célszerű lenne minimalizálni a környezet felé történő hőleadást.
Megújuló energiaforrások használatának ösztönzése
A vita akörül zajlik, hogy közvetlen vagy közvetett módon ösztönözzük a megújuló energiaforrások használatát, mi utóbbit preferáljuk és ezt az MMK-nak címzett levelünkbe is beleírtuk, úgy nézzük a döntéshozók is afelé hajlanak, hogy nem kötelező érvényű szabályokat kell hozni, hanem a követelményeket olyan szinten kell meghúzni, hogy megújulók nélkül nehéz legyen őket teljesíteni.
Legalább ilyen fontosnak tartjuk azt is, hogy a Mérnöki Kamara várhatóan ki fog dolgozni egy segédletet, amivel a tanúsítóknak és tervezőknek ad támpontot a napkollektorral és napelemmel várható energiamegtakarítás és megtérülés számításához.
Várhatóan a passzívház légfűtés esetére is ki fognak dolgozni egy olyan számítást, ami beleilleszthető a magyar rendeletbe, mi ennek igazán örülünk, mert ebből volt már problémánk, amit csak a PHPP ismeretével tudtunk kiküszöbölni. Passzívház légfűtéssel kapcsolatos cikkünket itt találod.
Hogyan fog változni az épületenergetikai szabályozás? 1. rész