Hogyan fog változni az épületenergetikai szabályozás?

Beszámoló a Magyar Mérnöki Kamara vitafórumáról

2011. március 10.

Miért kell változtatni a mostani szabályozáson?

Az EPBD (Energy performance of buildings) néven ismertté vált 2002/91/EK irányelv eredményeit és teljesíthetőségét az Unió felülvizsgálta, így született meg az EPBD Recast, azaz a 2010/31/EU direktíva. Itthon az épületek energetikai minőségére vonatkozó követelményeket a 7/2006 TNM rendelet szabályozza. Ez azonban nincs még összhangban az új uniós célkitűzésekkel, miszerint 2020-tól minden új épületnek közel nulla energiásnak kellene lennie. (Hozzátesszük, hogy ez a cél egyrészt megfoghatatlan, másrészt kicsit naiv, de hogy lépni kell az energiahatékonyság irányába az is biztos!)

A Belügyminisztérium a Magyar Mérnöki Kamarát bízta meg azzal a feladattal, hogy készítsék el az új követelményrendszert. A felállított munkabizottság célja az, hogy a "közel nulla energiájú" épületek megálmodása helyett jobban definiálható és ésszerűen, lépcsőzetesen teljesíthető követelményeket álmodjon meg. A tervezetet minden mérnök véleményezheti, aki részt vett a vitafórumon, ezzel a jogunkkal mi is élni fogunk. Lássuk milyen változások várhatóak!

Kapaszkodjunk fel a hármas követelményrendszer első lépcsőjére!

Az érvényben lévő rendelet három ponton szab meg követelményeket, ezek sorban egymásra épülnek:

  • az épületszerkezetek szintjén (U-értékek)
  • az épület szintjén (fajlagos hőveszteségi tényező)
  • az épület energiaellátása szintjén (összesített energetikai mutató, a kategóriába sorolás ez alapján történik!)

Mérnök körökben ismert tény, hogy sajnos a rendszer első eleme túlságosan megengedő követelményeket tartalmaz, különösen a külső falakra vonatkozóan.

A vitafórum első előadásának keretében Osztroluczky Miklós mutatta be azt, hogy hogyan szeretnék megújítani a határolószerkezetek és nyílászárók hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményeket. A követelmények várhatóan három lépcsőben fognak szigorodni, a 2012-ben életbelépő változások mérlegelésnél az volt a fő szempont, hogy az alkalmatlan szerkezeteket zárják kis, ugyanakkor ne is állítsák a hazai piacot megoldhatatlan feladatok elé.

Röviden összefoglalva életszerűek lesznek a változtatások és ami szintén örömteli, hogy ha ez a tervezet valósul meg, akkor lesznek új kategóriák is. Pl fa és fém keretszerkezettel rendelkező homlokzati üvegezett nyílászárónak 1,3 W/m2K U-értéket kell tudnia, míg az üvegezésnek 1,1 W/m2K U-értéket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy két rétegű, argon gáz töltésű Low-E bevonatos üvegezésre van szükség és korszerű keretre.

épületenergetikai szabályozás

forrás: http://mmk.hu/wp-content/uploads/2011/03/%C3%89pszerk-k%C3%B6vetelm%C3%A9nyek.pdf

A 2019-es követelmények még mindig 50 %-kal meghaladják a passzvházaknál ökölszabályként működő értékeket, ezért ezeken szerintünk még érdemes lenne szigorítani.

Van két olyan szerkezet is, ahol a követelményeket enyhíteni szeretné az MMK. Az egyik ilyen a függönyfal, ennél a szerkezetnél ugyanis az a helyzet, hogy a 3 rétegű üvegezést méret és súlyproblémák miatt ma még nem tudják minden függönyfal szerkezetbe gazdaságosan beépíteni, a fém kerettel viszont kétrétegű üvegezés esetén nem teljesül a mostani 1,5 W/m2K érték.

A másik szerkezet aminél engedmény várható az a szomszédos épületek közötti fal, amire most 1,5 W/m2K a követelmény. Ez módosulna 1,6 W/m2K értékre annak érdekében, hogy az akusztikai szempontok kerüljenek előtérbe. A jó hanggátlás és a hatékony hőszigetelés ugyanis nem jár együtt, a hőtechnikai szempont pedig itt kevésbé fontos, hiszen valószínűleg a szomszédban is laknak emberek és fűtenek.

A talajon fekvő padló körül vita bontakozott ki. Az MMK tervezet szerint itt is szigorodik majd a követelmény, de főképp nem is a szigorítás az ami vitatott, hanem a számítás módszere. A padlót ugyanis vonalmenti hőhídként kezeljük és így az energiamérleg készítésénél csak a külső levegővel érintkező kerületével számolunk, ha viszont ez így van, akkor egyáltalán nincs szükség arra, hogy a padló teljes felülete alacsony hőátbocsátási tényezővel bírjon.

Szintén előremutató, hogy várhatóan a követelmények szintjén is különbséget tesznek majd azoknál a nyílászáróknál és kapuknál, ahol a hőtechnika csak másodlagos szempont a biztonság, az akusztika vagy a tűzvédelem mellett.

Miként kezeljük a felújításokat?

Új épületekre a tanúsítás már kötelező. A jelenlegi szabályok szerint egy meglévő épületet azonban csak akkor kell az energetikai minősége alapján tanúsítani, hogyha:

  • ellenérték fejében tulajdonosváltás történik (2011. december 31-től lép érvénybe)
  • egy évet meghaladóan bérbe adják (2011. december 31-től lép érvénybe)
  • 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület (már érvényben van). Ez utóbbinál a jelentős mértékű felújításra is vonatkozik a rendelet, amit kétféleképpen lehet meghatározni: jelentős mértékű a felújítás, hogyha a külső határolószerkezetek legalább 25 %-át érinti, illetve ha az építményérték 25 %-át meghaladja a felújítás beruházási költsége.

Vagyis azt egyelőre semmi nem szabályozza, hogy egy családi ház vagy társasház felújításakor milyen energetikai minőséget kell elérni. A téma érzékeny, mert nyilvánvalóan szociális kérdéseket is felvet. Nehéz megfogni, hogy mindezt hogyan érdemes szabályozni, de az a javaslat nekünk tetszik, hogy ne csak egy integrált mutatót nézzünk, mint amilyen most az összesített energetikai mutató, hanem legyen külön besorolás az épületszerkezet és az épületgépészet alapján. Hozzáépítésnél csak a bővítményre vagy az egész épületre kiterjedjen a követelmény? Az MMK logikusnak tűnő javaslata az, hogy az egész épületre vonatkozzon a követelmény minden olyan esetben amikor a bővítmény mérete eléri vagy meghaladja a meglévő épületrészét.

Korszerűbb követelmények a gépészetben is!

Az egyik legfontosabb feladat az unió részéről az lenne, hogy közös nevezőre hozzák a költségoptimalizációt a közel nulla energiájú épületekkel, ezek a fogalmak ugyanis ma még nehezen értelmezhetőek egy mondaton belül.

Pécsi tanárunk, Magyar Zoltán mutatta be a gépészetre vonatkozó javaslatokat. Mik a legfontosabb feladatok?

  • fűtési és légtechnikai rendszerek 2-4 évenkénti felülvizsgálatának elrendelése
  • a tanúsítványok központi tárolásának és a független ellenőrzésnek a garantálása
  • szankciók bevezetése
  • pénzügyi ösztönzők kibocsátása
  • a szóban forgó uniós direktíva (2010/31/EU) összehangolása a háztartási berendezésekre vonatkozó ECO-Design és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó RES direktívával.

Az MMK javaslatokat vár arra vonatkozóan, hogy változzanak-e a referencia épülettípusok (lakó, oktatási, iroda, egyéb), illetve hogy ezekre legyenek-e külön követelmények és ha igen mi legyen a különbségtétel alapja.

A hőtermelő berendezésekre vonatkozóan vannak javaslatok, amik tetszenek nekünk. Támogatjuk, hogy gáz üzemű fűtés esetén csak kondenzációs kazánt lehessen használni, az MMK javaslatával szemben azonban a fűtővíz hőmérsékletét fűtési üzemmódban nem 70/55, hanem ennél még alacsonyabb hőfoklépcsőben maximalizálnánk annak érdekében, hogy valóban a felületi hőleadás terjedjen el.

Ha minden jól megy akkor az új rendeletben lesz olyan kitétel is, hogy a fűtési és hűtési rendszereket ne lehessen 40 %-nál nagyobb mértékben túlméretezni. Az elvvel teljesen egyetértünk, de mi nem elégednénk meg a 40 %-kal, szerintünk ugyanis szakítani kellene a mai gyakorlattal miszerint mindenki mindent túlméretez. Ez egyfelől fölösleges, másfelől kártékony is, mert a legtöbb hőtermelő a névlegesnél sokkal rosszabb hatásfokon működik részterhelésen.

A rendeletben valószínűleg lesz kitétel a helyiségenkénti automata hőmérsékletszabályozásra is.

Hűtésnél előnyben kell majd részesíteni a magas hőmérsékletű hűtést és minden esetben szabad hűtést kell majd alkalmazni amikor azt a külső levegő hőmérséklete megengedi.

Eldöntendő kérdés még, hogy a megújuló energiaforrások használatát közvetlenül is előírják-e, vagy csak úgy húzzák meg a követelményszinteket, hogy azok nélkül nehezen lehessen teljesíteni azokat. Mi ez utóbbit tartjuk a jó megoldásnak.

Vannak még más módosító javaslatok is, de ezek voltak azok, amik családi házaknál fontosak és ezért minket különösen érdekelnek. A teljes épüeltgépészeti előadás innen tölthető le.

Primerenergia átalakítási tényezők

A vitafórum egy lényeges napirendi pontja volt még a primerenergia átalakítási tényezők felülvizsgálata. Ahhoz, hogy megértsük mik is ezek a tényezők, idézzük fel ismét az összesített energetikai mutatót, ami alapján az épületek energetikai osztályba sorolása is történik. Ez a mutató primerenergiában fejezi ki, hogy az adott épület ellátásához mennyi energiára van szükség attól függően, hogy milyen energiahordozókat használunk. A tényezők értékét részben energetikai szempontok indokolják (pl h megújulóknál 0), de bizonyos esetekben, pl a földgáz, távhő, villamosenergia közti különbség megértéséhez nemzetgazdasági szinten érdemes gondolkodni. Az teljesen érthető, hogy az állam a saját szempontjai szerint szeretné ösztönözni az építtetőket, beruházókat, hogy azokat a megoldásokat válasszák, ami társadalmi szinten is előnyösebbek (pl hőszivattyúk üzemeltetéséhez igényelhető GEO vagy H tarifa szemben a nappali árammal), de éppen azért, mert az összesített energetikai mutató nem tisztán energetikai szempontok alapján osztályoz, ezért tartjuk fontosnak, hogy az épületszerkezet minősége alapján is legyenek besorolva az épületek!

Abszurd mai példa, amiből kiderül, hogy miért lenne ez fontos: B30-as téglából és mindössze 7 cm hőszigeteléssel (U-értéke 0,43 W/m2K) épült épület is lehet A+ kategóriájú, ha nagy hatásfokú hőszivattyú működik benne...

A primerenergia átalakítási tényezővel foglalkozó előadás innen tölthető le.

A cikk második része újabb, 2011. májusi fejleményekkel:

Hogyan fog változni az épületenergetikai szabályozás? 2. rész