Hogyan építsünk be vakolható tokos redőnyt helyesen?

Megoldások a hőhidasság elkerülésére

2015. június 5.

        Mi szokott problémát okozni a beépített redőnyöknél?

Azt hogy mi a vakolható tokos redőny a legtöbb építető, és építőanyag kereskedő tudja, de azt hogyan kellene ezt szakszerűen, hőhídmentesen beépíteni, már jóval kevesebb! A szomorú mégis az a dologban, hogy néha maguk a gyártók sem tudnak megfelelő utasítást adni a saját termékük szakszerű beépítéséhez. Az építőanyagok gyártásában, és forgalmazásában akár csak az Európai Unió más tagállamaiban Magyarországon is szabad piac van, ami jó dolog, hiszen meg vannak versenyeztetve mind a gyártók, mind a kereskedők. Ugyanakkor vannak veszélyei is ennek, hiszen a jobb ár / érték arány érdekében mind a gyártók, mind a kereskedők a termék árának leszorítására nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint a terméktámogatásra! Ezzel csak az a gond, hogy egy épületet nem lehet részleteiben kezelni, hanem csakis egységes rendszerbe, különben bosszantó hibákat követhetünk el. 


 

 Milyen típusai is vannak a vakolható redőnytokoknak?

Két nagy csoportba lehet sorolni a hazai forgalomban kapható redőnytokokat. A minden részletében alaposan kitalált, de NAGYONDRÁGA. És a mindenki számára MEGFIZETHETŐ, de részleteiben a legkevésbé sem megfontoltra. Azt hiszem mondani sem kell, hogy itthon melyik csoport termékei a legnépszerűbbek, amivel talán nincs is gond. Azzal viszont, hogy ezek betervezésére, és beépítésére jóval nagyobb figyelmet kellene fordítani, és erre mégsem hívják fel a figyelmünket, már komolyabb baj van. 


 Mi a leggyakrabban elkövetett hiba ezeknél a termékeknél? 

Az hogy a legtöbbször csak a tartószerkezet (áthidaló) nyílászáró, és redőnytok egységére fordítanak figyelmet, és a hőszigetelést már ezeknek alárendelten kezelik.  Hogy mi következik ebből?  Az hogy majd lesz egy szép nagy hőhíd a nyílászárók felett, ami a legtöbbször párosul egy csinos kis penészfolttal, ami nem különösen szép látvány, ha csak nem ez volt a cél!  


Mire lenne érdemes figyelni ha mindezt el szeretnénk kerülni? 

Egyrészt arra, hogy a nyílászárók feletti áthidalók többnyire kiegészítő hőszigetelés beépítésére szorulnak, ez kb. 5 centiméter vastag, valamilyen típusú hőszigetelést jelent. Másrészt arra, hogy a redőnyszekrények belsejében a külső hőmérséklettel megegyező hőmérséklet várható, (+-1~2 fok). Mivel a redőnyszekrénynek a későbbiek során is szerelhetőnek kell lennie, ezért ezek hőtechnikai szempontból alulról nyitottak! Tehát hiába teszünk a redőnyszekrény elé bármennyi hőszigetelést, az sajnos semmit sem fog érni! Nehezíti a dolgunkat, hogy a redőnyszekrénynek a nyílászáróra kell rögzülni, hiszen a redőnyhöz tartozó sínjeit a nyílászáró külső síkjára kell rögzíteni, amiből az következeik, hogy pont a redőnyszekrény mögött lesz kevés helyünk a kellő vastagságú hőszigetelés elhelyezéséhez. Persze lehetne ezekre a helyekre extrém lambdájú anyagokat betervezni, mint például az Aerogél, vagy a vákumpanel, csakhogy ezeknek az anyagoknak az áruk is extrém, nem csak a hő átbocsátási tényezője! 


Mi lehet a megoldás?

1. Az egyik legkorrektebb megoldás az, ha a nyílászárókat felső toktoldóval kérjük, lehetőleg akkorával, vagy pár centiméterrel nagyobbal mint amekkora a redőnyszekrény magassága. Ez árban nem jelent akkora különbséget, de hőtani szempontból jó hogy a nyílászáróval egyenértékű! A redőnytok megfelelően rögzíthető hozzá, csak az áthidalót kell feljebb, vagy beljebb szorítani, a kellő vastagságú hőszigeteléshez. Ha szerencsénk van, még az áthidalókat is megspórolhatjuk ezzel a módszerrel. Például ha monolit vasbeton födémünk van, és a nyílászárók záradéka megközelítőleg húsz centiméterrel alacsonyabbak a födémlemez alsó síkjánál. 


2. A másik hasonlóan frappáns megoldás az, ha húsz centiméteres, vagy azt meghaladó hőszigeteléssel látjuk el az épületet. Ebben az esetben a redőnyszekrény belefér a hőszigetelés vastagságába, és az áthidaló hátrahúzásával, már van elegendő helyünk arra, hogy a beépített redőnytok és az áthidalók közé megfelelő vastagságú hőszigetelést tegyünk, a még megfizethető árú, de az átlagosnál jobb lambdájú típus valamelyikéből.


 

Mi ebből a tanulság? 

Sajnos sem a gyártók sem a forgalmazók nem fordítanak kellő gondot arra, hogy figyelmeztessék a vásárlóikat a helytelen alkalmazás veszélyeire, inkább telerakják az weblapjukat, szép színes 3D-és ábrával, amelyek többsége műszakilag hibás megoldást reklámoz! De ne keseredjünk el, mert ha kellően lelkiismeretes, és rutinos építészt bízunk meg a tervezéssel időben felhívja a figyelmünket erre a problémára, és helyesen oldja meg ezeket a kényes részleteket is!