Szavatosság, jótállás, garancia - Mi a közös a három dologban?
Szavatosság – a gyártó, szolgáltató hibás termékért vagy szolgáltatásért viselt felelősségét rögzíti.
Jótállás –a fentihez hasonlóan a felelősséget rögzíti hiba esetén.Az építtetőre, vásárlóra nézve kedvezőbb feltételeket jelent.
Garancia – nem jogi kifejezés, gyakorlatilag jótállást érthetünk alatta.
Mi a különbség a köztük?
SZAVATOSSÁG | JÓTÁLLÁS | |
Mikor van ilyen jogom? | Minden vásárlásommal jár. | Csak akkor, ha jogszabály, szerződés, vagy reklámban tett ígéret kötelezi erre a szolgáltatót. |
Kell-e bizonyítanom valamit? | Igen, be kell bizonyítanom, hogy a hiba, vagy a kiváltó ok már a vásárláskor megvolt. | Nem, a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a hiba az átadás-átvétel után keletkezett. |
Mikor kell bejelentenem a hibát? | Amint a hibát felfedeztem, a lehető leghamarabb. | Bármikor, amíg a jótállás él. |
Megjegyzés: bizonyos vásárlások, szolgáltatások fogyasztói szerződésnek minősülnek, ami a fogyasztóra nézve számos előnnyel jár (pl. hosszabb szavatossági idők), azonban ez az építőiparban igen ritka, ezért ebben a cikkben nem foglalkozunk vele.
Lássuk lépésről-lépésre, mit tehetünk, ha egy hiba felmerül!
1) Van-e hiba vagy hiányosság?
A hiba meglétét mindenképpen el kell ismernie a vállalkozónak ahhoz, hogy lépéseket tegyen.
„Jelentéktelen” hiba esetén a jóindulatán múlik, hogy elismeri-e.Vannak látszólagosan szubjektíven megállapítható hibák (pl. huzatos az ablak), ahol a vállalkozó esetleg „nem érzékeli”, hogy a hiba valóban számottevő lenne.Ilyenkor készíttessünk szakértői véleményt, amit feltétlenül el kell fogadnia a vállalkozónak!
2) Megállapítható-e, mi a hiba, illetve mi okozza?
Jótállás esetén nem releváns a probléma oka, mindenképpen megillet bennünket a javítás vagy csere.
Más esetben azonban nekünk kell bizonyítanunk, hogy a hiba már az átadás-átvételkor megvolt, ilyenkor fontos lehet tisztába jönni azzal, hogy mi is a hiba maga.
Itt is a huzatos ablakot hoznám fel példának. A gyártmány a hibás, vagy a beépítés? Deformálódott a keret? Miért: a nyílás nem megfelelő, vagy szállításkor, tároláskor történt valami? Kihagyták a tömítőanyagot? Tönkrement a tömítés?
3) Kivel szemben érvényesíttethetjük jótállási vagy szavatossági jogunkat, jogainkat?
Majdnem minden esetben azzal, akivel szerződésben állunk. Ez akkor is fennáll, ha a beépített termék volt hibás: a vállalkozó köteles a hibát megszüntetni, ezek után a gyártóval ő maga megtéríttetheti a költségeit.
4) Megállapítható-e, hogy a hiba megvolt már teljesítéskor?
Ez nagyon fontos kérdés, mert az eladó/vállalkozó csak akkor felel a hibáért, (csak akkor beszélünk úgynevezett hibás teljesítésről,) ha a hiba vagy a hibaok már a teljesítéskor (a munka átvételekor) létezett.
- a) Jótállás esetén van a legkönnyebb dolgunk: a kötelezettnek (eladó/ szolgáltató/ vállalkozó) kell bizonyítania, hogy a hiba később keletkezett. Ráadásul a hiba felmerülésének idejétől függetlenül bármikor élhetünk kifogással (a jótállási idő keretein belül).
- b) Szavatosság esetén minket terhel a bizonyítás terhe, hogy a hiba már létezett a teljesítés idején.Ezen felül kötelezve vagyunk rá, hogy a hiba észlelését követően a lehető leghamarabb jelezzük azt.
5) Akkor most szavatosság vagy jótállás?
Egyidejűleg többféle jogunk állhat fenn:
- jótállás
- szavatosság
- kártérítés.
Nincs más hátra, mint kideríteni, hogy ezek közül mi vonatkozik / melyek vonatkoznak ránk, milyen feltételekkel, mennyi ideig. Ezekről részletesen a Szavatosság, jótállás, garancia – Melyik és meddig vonatkozik a házamra? című cikkünkben olvashatsz!
Gyakori akadályok. Ügyeljünk rá!
- A vállalkozó, gyártó nem ismeri el a hibát. => Csináltassunk szakértői véleményt.
- NE szóban jelentkezzünk a kifogásunkkal, hanem tértivevényes levélben!
- Nem kaptam jótállási jegyet. => Ez szabálysértésnek minősül. A jogaim azonban ugyanúgy érvényesek, mintha kaptam volna.
- A cég elismerte a hibát, de nem száll ki. => Ha nem fizettem még, a díj arányos részét visszatarthatom. Ha megfelelő határidőig (ennek mértékét a jogszabály nem rögzíti) nem javítja a hibát, megcsináltathatom mással, a cég terhére.
- Megszűnt a cég, nincs jogutód. => Sajnos nincs mit tenni. A megszűnésre váró cégek gyakran alkalmazzák azt a stratégiát, hogy húzzák az időt, erre ügyeljünk!
- A vállalkozó elküld, mondván, hogy nem az ő munkája a hibás, hanem a beépített anyag/ az alvállalkozó munkája.
Minden esetben az felel a hibáért, akivel szerződésben állunk. Ha a beépítendő anyag, terv, a helyszín nem megfelelő, a vállalkozónak előzetesen és írásban kifogással kell élnie. Ha ezt megtette, de ragaszkodtunk a munka változatlan elvégzéséhez, nem emelhetünk kifogást. Ha elmulasztotta, köteles javítani a hibát. Ettől függetlenül ő a hibás termékből fakadó költségeit megtéríttetheti a gyártóval. - „Felajánlották a javítást, de én cserét szeretnék!” => A jogszabály szerint választhatunk, hogy cserét vagy javítást kérünk. Ha ez nem lehetséges, vagy aránytalan költséggel jár, akkor kaphatunk árleszállítást vagy elállhatunk a szerződéstől.
- Szerződésben kizárja a jótállási, szavatossági, kártérítési felelősséget.
Vannak esetek, amikor a jogszabály megengedi és van, amikor semmisnek tekinti az olyan szerződéseket, amelyek a vásárló hátrányára térnek el. Nem lehet kizárni vagy enyhíteni a felelősséget a kötelező jótállások és a fogyasztási szerződések nagy része, a károkozások bizonyos súlyos fajtái, stb. esetén.