Gyakran Ismételt Kérdések a fűtésről II.

Avagy, amit egy gépésztől megkérdeznél...

2014. február 7.

Felületfűtést vagy radiátoros fűtést válasszak?Lehet ezt is, azt is?

Alapvetően a korszerű fűtőberendezések, mint a kondenzációs kazán vagy a hőszivattyú alacsony hőmérsékletű hőleadók esetén működnek igazán jó hatásfokkal. Az ilyenek a nagy felületű fűtőtestek, azaz a padló, fal és mennyezetfűtés. Ezek nemcsak takarékosabb rendszerek, de komfortérzetre is sokkal kellemesebbek és az sem elhanyagolható szempont, hogy nincsenek a szobában csúnya, nagy radiátorok.

Igen lehet vegyesen is tervezni. Ha mégtöbbet akarsz tudni a padlófútésről katt!


A padlófűtésnek nincs egészségkárosító hatása? Nem baj, hogy melegíti a lábunkat? Nem kavarja fel a port?

Nincs. A felületi hőmérséklet maximum 29 fok lehet, illetve a fürdőszobában a fal menti 1 m-ben max. 31 fok (nem állunk ott tartósan).  Ennek inkább pozitív, mint negatív élettani hatása van. Sokkal kevésbé cirkuláltatja  a port, mint a radiátoros fűtés.

Lehet parkettát tenni rá? Nem ront a hatásfokon? Nem fog tönkre menni?

Igen lehet. Ma már gyártanak padlófűtésre feketethető parkettátákat. De, ront a hatásfokon valamennyit, de ezt figyelembe vesszük a fűtés méretezésénél. Ha parkettát választasz, akkor viszont már szőnyeget nem tehetsz rá!

És az ágy alatt? Ott is vannak csövek?

Nem, sem az ágy alatt, sem a nagyobb bútorok alatt nem futnak fűtéscsövek. Ezek helyét előre el kell döntenünk vagy úgy kell terveznünk a fűtést, hogy előfordulhat, hogy változni fog. A fürdőszobába elég sok helyre nem tehetünk csöveket, sem a kád sem a zuhanyzó alá, így szinte mindig bekerül egy törölközőszárító radiátor kiegészítésként.
 

Fürdőszoba padlófűtése és egy kiegészító törölközőszárító radiátor

 

A radiátornak is biztos vannak előnyei, ugye?

Igen, kétségtelen. Gyorsabban be tudunk vele fűteni mint a padlófűtéssel. Lehet rajta ruhát szárítani, közel menve érezzük, hogy jó meleg. Sokan ódzkodnak a padlófűtéstől az alattunk keringő vízerek miatt, számukra is jó megoldást jelenthet, de azért itt hozzá kell fűzni, hogy amíg a radiátorig eljutnak a fűtéscsövek a padlóban, az oda vezető úton, jellemzően a közlekedőkben szinte olyan mintha padlófűtésünk lenne a sok cső miatt.

A szobákba nem szeretnék padlófűtést, a nappaliba viszont igen.

Így is lehet?

Igen persze. Ez különösebb plusz költség nélkül megvalósítható. Lesz egy direkt kör, ez fog menni a radiátorokba és lesz egy kevert kör a felületfűtésekhez.

Mi a különbség a két kör között?

A hőmérséklet: A felületfűtésnél az előremenő hőmérséklet  40 fok a visszaérkező: 35 fok (régen: 50-40 fok volt.) A radiátorok felé menő direk körnél az előremenő 70 fok, a  visszaérkező pedig 50 fok, illetve kondenz kazán esetén 60 és 40 fok. Régen ez inkább  90-70 fok volt, de ez a jobb hőszigetelés miatt csökken, és az alacsonyabb hőmérsékletű víz keringetése a radiátorok esetében is jobb hatásfokot jelent, energiatakarékosabb. Ennél alacsonyabbra már nem nagyon lehet venni, hisz akkor akkora felület kellene neki mint egy fal és akkor már falfűtésről beszélünk : )  

Mi a különbség a piros és a fehér színű padlófűtéscső között?

 
Semmi. Illetve mégis van, az anyaga és az ára. Általában a piros térhálósított polietilénből készül, Rehau gyártmányú, ebből ~ 500 Ft/fm. A fehér rendszerintegy ötrétegű cső, ami műanyag + ragasztó + 0,4 mm alufólia + ragasztó + műanyag és az ára ~200 Ft/fm. Vannak gyártók akiknél fehér színű a térhálósított.

Falfűtés? Ugyanaz mint a padlófűtés, csak függőleges?

Elveiben igen, részleteiben nem. Alapvető különbség a padlófűtéshez képest, hogy itt jóval vékonyabb réteg fedi a csöveket - a vakolat, ezért mivel a „felület” közelebb van a csövekhez alacsonyabb hőmérsékletű víz kering benne, kisebb keresztmetszete is, hogy elférjen a vakolatban. 10 mm átmérőjűek, ezzel szemben a padlóban 16-20 mm a csőátmérő. A kis keresztmetszet miatt nagyobb a nyomásveszteség, ezért egy osztóra csak 30m-nyi csőhossz köthető. A padlófűtésre 120 m2. Mindegyik fűtési körhöz külön szivattyú is kell, tehát a padlóhoz és a falhoz is kell egy-egy külön. A fali csövezéssel hűteni is lehet.

Ha vegyesen létesítünk padló- és falfűtést, kell egy hidraulikai váltó is, ami szétosztja.Így több kevert körünk lesz. A fűtő készüléktől is függ, tud-e ilyet.
 
Falfűtés (kép forrása: www.merkapt.siteset.hu )

És ha a falfűtést választom, hogy fogok felszögelni egy képet is a falra?

És a szekrények?

Van infra hőmérő  ~4000 Ft, ezzel megkereshetjed, hogy van cső, vagy nincs cső. Sajnos nyáron nem találjátok meg vele a csöveket : ). Ekkor sem kell kétségbe esni, óvatosan megbontva a felső réteget látszik, hogy lehet-e fúrni vagy sem.

Bútort nem lehet elé tenni, mivel 70 % -ban sugárzó fűtés tipusú a hőátadás, „látnia” kell a helyiséget. 

Mennyezetfűtés? Ott hogy fűtünk, ha felfelé száll a meleg?

Lehet a mennyezetet is használni fűtésre, hisz a felületfűtés 70 %-a sugárzó hő. Képzeld el, mintha infralámpák volnának a fejed felett, annak is éreznéd a melegét. Persze itt nincs szó ilyen erős sugárzásról. Ennek elenére a mennyezetet elsősorban hűtésre használjuk, arra méretezzük, ehhez egyébént nagyobb felület kell, mint a fűtéshez.

Padlófűtés - Egy kör vagy több? És mivel, hogyan szabályozzuk?

A padlófűtés maga egy körrel megoldható. Ez egy kevert kör, de a hozzátartozó osztó több körös.

A fűtés beindulását egy a külső és abelső hőmérsékletet érzékelő időjárás szabályozó indítja be.Azaz ha kint elkezd lehűlni az idő, de bent még meleg van, már akkor is bekapcsol. Radiátoros rendszernél elég a hagyományos belső termosztát, mert a radiátor azonnal melegít.

Kétféle szabályozás elterjedt:

- Olcsóbb megoldás: egy referencia termosztátot helyezünk el, pl. a hálóba, ha ott hűvös van, mindenhol fűtünk, akkor is, ha közben megy a kandalló a nappaliban. Házilag el lehet zárni az egyes helyiségekben, de külön figyelmet igényel.

- Drágább megoldás: Szobánként 1 termosztát (ún.: helyiség távadó ), a teljes házban mondjuk 10 kör, azaz szobánként 1-3 kör. Ha valahol lehűl a levegő, a kazán bekapcsol, viszont a meleg szobák köreit motoros szelepek lezárják. A kandalló körül 35 fok van mondjuk a nappaliban, a háló mégsem hűl ki. Ennek költsége: szobánkét egy termosztát (~10 000 Ft) + motor (~6000 Ft) + szerelés többletköltsége. 

Ezeken kívül még számos vezérlés létezik, pl. radiátoronkénti szabályozó, telefonos kazán vezérlés, ami nyaralók esetén nagyon hasznos, szólhatunk a kazánnak, hogy fűtsön be mire leérünk, vagy figyelhetjük, hogy megfelelően temperálja e nyaralót, nincs –e fagyveszély. És vannak a komplett épületfelügyeleti rendszerek amikegy egységgel kompletten mindent irányítanak, redőnyt, világítást, hőmérsékletet, stb. Ha komplexebb épületgépészeti rendszert tervezünk, akkor érdemes ilyenben gondolkodni, így a kazán tudni fogja, mit csinál a napkollektor, vagy a szellőzőrenszer, nemcsak mennek a saját „vezérlőpaneljük” után. : )

Mennyi helyet foglalnak ezek a berendezések? Elfér egy szekrénybe vagy külön szoba kell neki?

Nézzük ezt egy kondenzációs kazánnal működő padlófűtés + radiátoros kevert rendszernél:

Fűtési osztó-gyűjtő: kb. radiátornyi méretű, a padló szintjén kell elhelyezni.Elég ipari látványú szerelvény, ha olyan helyen van, érdemes elburkolni. Szélessége függ attól, hány osztó lesz, kb. 80 cm-el lehet kalkulálni.

Padlófűtés szivattyúja: az osztó mellé vagy fölé kell. Együtt kb. 20 cm mélység elég. 

Kazán: kb. 40x30 cm az alapterülete, max 140 cm magas helyet lehet alatta hagyni, oldalt 10-10 cm kell, előtte 80 cm, ahol nem lehet semmi, még wc sem. 

HMV tároló: Akár a kazán alatt is elfér, vannak is ilyen összeépített rendszerek. 

Hővisszanyerős szellőzés: A szellőzőgépet tehetjük beépítetlen padlástérbe vagy akár álmennyezetbe. A csövek a födémszerkezetben „láthatatlanul” futnak.

Tehát összesen?

Kazán + fűtés osztó + szivattyú: 1,6 m széles, 50 cm mély zug elég.A lenti terven ezt a wcben elhelyezett szekrénybe dugtuk el, a hővisszanyerős szellőzőgép pedig az álmennyezetbe került.

Kondenzációs gázkazánt vegyek vagy hagyományosat?

A radiátorokat nem akarom padlófűtésre cserélni, akkor pedig rosszabb hatásfokú, ugye?

Kondenzációsat!  Igaz, hogy 50 fok előremenő hőmérsékletigjelentkezik igazán az előnye a hagyományos kazánhoz képest, de ne felejtsük el, hogy télen összesen kb. tíz nap van, amikor ez nem elég, viszont ilyenkor is csak annyira rossz a hatásfoka, mint egy átlagos kazánnak. Viszont ne felejtsük el, hogy a használati melegvizet is teljes gőzzel fűti!

Élettartama is több a hagyományos kazánokéhoz képest, 16-18 év az alacsonyabb hőmérséklet miatt a 12 évvel szemben. Kombi kazánként ez kicsit lehet rövidebb, mert mindig megy (nyáron is készít melegvizet).Amennyivel drágább a hagyományoskazánnál egy kondenzációs kazán, annyival olcsóbb a kéménye, mert műanyag is lehet.

Padlókonvektor? Az mi?

Tulajdonképp egy padlóba süllyesztett fűtőtestről van szó, földig érő üvegfelületeknél lehet indokolt a használata. Két típusa van,  ventillátoros (100 000 Ft/m2), vagy gravitációs,ami olcsóbb, de nagy teknő kell neki, szerkezetileg bonyolult és emeletközi födémnél nem mindig megvalósítható. Jól hőszigetelt házunknál helyette elég a padlófűtéscső besűrítése az ablakok előtt.

kép forrása: http://ezermester.hu/

A melegvíz előállítása átfolyós rendszerű legyen vagy tárolós?

Mi a különbség?

Átfolyós rendszernél a kazán akkor kapcsol be, ha megnyitjuk a melegvizet. Idő, míg odaér a meleg.

Előnye, hogy nem tárolom, nincs hőveszteség; kifogyhatatlan. Hátránya, hogy egyszerre egy csapot lát el, nem lehet egyszerre zuhanyozni és mosogatni. Komfortosabbá lehet tenni kazánba integráltkis tartállyal (40 l), viszont ugyanolyan drága, mint egy nagy tároló (kazán melletti vagy alatti elhelyezésű). Másik kiegészítési lehetőség a mosogató alatt külön kis elektromos bojler (5-10 l-es, kb 25.000 Ft); hátrányahogy csak hozzávaló csapteleppel működik, gyakran furcsán, például a Hajdúnál az egyik csap a vízmennyiséget,  a másik a hőmérsékletet szabályozza, mire hozzászoksz, párszor leforrázod magad. : (

Mosogtó alatti 5 l-es elektromos boiler     -    álló kondenzációs kombikazán és alá épített tároló

A tárolós rendszerknél egy vezetékben folyton kering a melegvíz, amint megnyitom a csapot a rendelkezésemre áll. Ez veszteséggel jár. Van olyan lehetőség, hogy a  a szivattyút időreprogramozzuk vagy hőmérsékletérzékelővel szereljük fel, ilyenkor a keringés csak akkor indul be, ha kihűlt.

A tárolós rendszer hátránya a helyigény és a veszteség a melegen tartás miatt. Véges a kapacitása is, fontos mennyi idő alatt fűti fel a vizet, egy jó gázkazán 24 kW-tal fél óra alatt felfűti a 120 l es tartályt, ugyanennyi melegvíz felfűtése az elektromos boiler 2 kW teljesítményével 6-7 órát vesz igénybe! A tárolót a gyártók a kazán alá szeretik tenni, ennek előnye, hogy egy gyártótól meg tudjuk venni, ekkorszépen összeillik, együtt olyan, mint egy nagy hűtőszekrény. Lehet persze külön is elhelyezni, messze is lehet tenni, ha szűken vagyunk a hellyel, de a gyári összekötőkáltalában nem elég hosszúak ehhez, borsos árú kiegészítők kellhetnek.

Elektromos rásegítést érdemes tervezni a HMV tárolóhoz?

Csak akkor éri meg, ha van olcsó áram (pl. napelem, geotarifa). A kazános cégnek nincs ilyen tárolója, nem lesz azonos, összeillő a kazán-bojler, mindenféle kiegészítők kellenek. A felfűtése 6-7 óra elektromos üzemben!

Mekkora tárolóra van szükségünk?

Általában 30 l-rel számolunk egy zuhanyzást, ettől lefelé is, felfelé is nagyon el lehet térni, szokás kérdése. Egy 150 l-es henger kb. 50 cm átmérőjű. Alak tekintetében minden van, henger/hasáb, álló/fekvő, stb.

 

Most ennyi jutott eszünkbe, de, ha Neked bármilyen kérdés eszedbe jut, ne habozz, kérdezz tőlünk a hozzászólásoknál!

 
Korábbi, témával kapcsolatos cikkeink: