Gokartozni voltunk!

...vezetni ugyanis tudni kell

2010. január 6.

Adrenalin hajsza

Az é z s é csapata sok szállal kötődik a gépekhez, autókhoz, mindenféle kütyükhöz és szerkezetekhez...vagyis mindenhez, aminek a belső élete nem mindenkinek triviális, de van akiket izgat. Ha valamiben van lóerő az egyfelől okot ad a nagyfiúskodásra, másfelől pedig arra, hogy prímán meg lehessen javítani, ha valami elromlik benne. Ha mégsem romlik el, akkor el lehet kezdeni azon agyalni, hogy a gépünkben rejlő x erőt, kényelmet, hogyan növeljük legalább a duplájára komolyabb anyagi ráfordítás nélkül. A sufni tuningot csak azért hoztam szóba, mert ez a kivitelezői csapatunktól sem teljesen idegen, és ennek a gyakorlatias látásmódnak az építkezéseken kifejezetten nagy szerepe van. Nevezhetjük mérnöki feladatoknak is az ilyet, de az élet bizonyítja, hogy nem éppen a végzettség a döntő ebben a kérdésben.

Huh de elkanyarodtam, igaz nem teljesen véletlenül, ugyanis tényleg ilyesmi gondolatok jártak a fejemben, amikor a céges gokartozás közeledett, ahol egyedüli lányként (és olyas valakiként, akit a gépek és az igazi mérnöki kihívások nem spannolnak fel annyira) merészkedtem a pályára. Na jó, merészkedni nem kellett, hiszen tétje nem volt a félórás adrenalin hajkurászásnak.

"Miénk ez a pálya, miénk itt a rét, mindenki mindenki mindenkiért!"

Vagy a Beatrice legendás dalszövegével dacolva inkább mindenki mindenki ellen... A pályának nekiveselkedve a nőies cipősarokkal az első kanyarnál meggyűlt a bajom, és így egész nagy erővel a falnak csapódtam Főnök Uramat is hátráltatva egy csöppet. Azért Zsoltot nem kellett félteni... nem hagyhatta, hogy Ádám (gyengébbek kedvéért az öccse) végleg meglépjen. A verseny igencsak kiélezettre sikerült, bár mindenki más-más taktikával szelidítette meg a pályát. Többedmagammal arra esküdtünk, hogy fékezni csak az egyik kanyarnál szükséges, már ha egyáltalán... (Különbségek már csak abból adódtak, hogy utána ki hogyan képes bevenni a kanyart..) Ezt a taktikát alkalmazva nagyjából (hangsúlyozom, hogy nagyjából..) sikerült is a Tóth családdal lépést tartani (Zsolt, Ádám, nagybátyjuk Tibi), na meg az ízirájderkedő unokatesó Dankó Lacival. Ekkor még senki számára nem volt egyértelmű (hacsak nem ő magának...), hogy a győzelmi babérokat a kvázi családi buliba szintén VIP vendégként meghívott Dusek Attila fogja learatni. Ő egyébként elég széleskörű, mostanában konténerszállítással (khm.. az is vezetés:) és villanyszereléssel foglalkozik, természetesen é z s é -n belül is. Na akkor most hogy is volt ez? Dussyról vajon tudták, hogy nehézfiú a gokart szakmában, vagy remélték, hogy őt is legyőzik egy testvér párbaj mellékfolyományaként. A jövő évi gokartozásnál kiderül.

Győztes: Dusek Attila

Második helyezett: Tóth Zsolt

Harmadik helyezett: Tóth Ádám

( A helyezettek prémiumukat átvehetik, ha újra lesz pénz a cégnél...:)

Ebéd vagy bowling?

A helyes válasz természetesen az, hogy mindkettő! Ugyanis egyszerre zajlott a kettő. Na de hogy a nők egyszerre több mindenre is oda tudnak figyelni? Általában persze igen, a fiúk mégis lemostak minket a pályáról a bowlingozáson, amelyen szerencsére már Zsolt felesége, Évi is lelkesen játszott. És hogy a fiúk mennyire voltak profik? Arról árulkodjon a következő videó Zsolt egyik remek gurításáról. Na jó, annyira azért nem remek, úgyhogy csak azoknak ajánljuk, akik épp ráérnek:)

Remélem senkit nem rettentettem el ez efféle szabadidős tevékenységektől. Sőt, aki kedvet kapott és már foglalt is pályát, ne habozzon szólni az é z s é csapatának! Nem rettenünk el a kihívásoktól...