A történet nem ma kezdődött. A múlt század közepétől számos kezdeményezés indult a fenntarthatóbb fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében mind regionális, mind globális szinten, kézfogással hitelesítve vagy törvényi erővel támogatva egyaránt. A 2002-es évet kiemelem, ekkor ugyanis az Európai Parlament és az Európai Tanács, felismerve azt, hogy a Közösség végső energiafelhasználásának a 40%-át az épületek emésztették fel (és ez a jelenség növekvő tendenciát mutat azóta is), egy irányelvet fogalmazott meg az épületek energiateljesítményéről.
Az Unió nyomában...
Az EPBD (Energy performance of buildings) néven ismertté vált 2002/91/EK irányelvet uniós csatlakozásunk és hosszas huzavona után hazánk is beillesztette jogrendjébe. Az Országgyűlés 2006 tavaszán elfogadta az építési törvény módosítását (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet) és 2008 júniusában végre elkészült az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, mely 2009. január 1-én lépett hatályba. [1]
A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet [2] az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról (követelményértékek, számítási módszer), míg a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet [3] magáról a tanúsításról rendelkezik.
Ez utóbbi rendelet 1.§-a tanúsítási kötelezettséget ír elő minden új építésű épületre, valamint a meglévő épületek közül azokra, amelyek ellenérték fejében tulajdonost váltanak vagy bérbeadásuk meghaladja az egy évet. Ezen felül az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületeket is tanúsítani kell energetikai jellemzőik alapján. Az intézkedésnek nem titkolt célja a lakosság környezeti tudatosságának növelése, ezért a tanúsítványt a középületekben jól látható helyen kell elhelyezni.
A kifüggesztett tanúsítvány mellett feltüntethető az előírt vagy ajánlott belső hőmérséklet és a tényleges belső hőmérséklet értéke, illetve további energetikai adatok, így különösen a megújuló energia felhasználása." A rendelet ezen a ponton elsiklik az eredeti elképzelések mellett, ugyanis népnevelő szerepéből sokat veszít azáltal, hogy csak a hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú középületekre vonatkozik, míg például a lakosság által gyakran látogatott bevásárlóközpontokra nem. Félrevezető lehet a tényleges belső hőmérséklet feltüntetése is, ugyanis ez jórészt az üzemeltetési szokásokon múlik, vagyis nem az épület energetikáját jellemzi.
Mit nem kell tanúsítani?
A rendelet végrehajtása alól azonban számos épület mentességet kapott:
- az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
- a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
- a hitéleti rendeltetésű épületre;
- a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
- a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
- azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
- a műhely rendeltetésű épületre;
- a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre.
Hiányosságok
A 2. számú mellékletben látható formanyomtatványon kívül új építésű házak esetén a kivitelezési dokumentációt és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozatot is csatolni kell a tanúsítvány megszerzéséhez. A már használatban lévő épületek esetében azonban a tanúsítást helyszíni mérések nélkül, kizárólag a mért energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján is el lehet végezni, így azonban nem biztosított a hiteles eredmény.
Pontosabban kellene meghatározni azt is, hogy mely esetekben lehet az egész épületet egy rendszerként kezelni a tanúsításnál, és mely esetekben van szükség az önálló rendeltetési egységek külön-külön való vizsgálatára. A Magyar Mérnöki Kamara szervezésében 2008. novemberétől szerzik meg a tanúsításra vonatkozó jogosultságot az első szakemberek. Ennek feltétele, hogy kamarai tagok legyenek szakirányú végzettséggel és 8 éves szakmai gyakorlatot tudjanak maguk mögött, valamint sikeresen letegyék a 33 000 Ft-ért előzőleg befizetett vizsgát.2010-ben már nem szükséges kamarai tagnak lenni, hanem elég, hogyha a vizsga sikeres letétele után nyilvántartási számot kérünk a helyi kamarától.
A 3. számú mellékletben látható az a módszertani útmutató, mely az ő jövőbeli munkájukat hívatott segíteni azzal, hogy összegzi a tanúsítás lépéseit. A tanúsítvány leginkább progresszívnek nevezhető tulajdonsága az, hogy energetikai szempontok alapján minősíti és osztályozza az épületeket, valamint egy bizonyos színvonal alatt ha az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el az 1. melléklet szerinti "C" kategóriát-, az energiahatékonyságot előremozdító javaslattételre is kötelezettséget ír elő. Ez utóbbi célja a tulajdonos tájékoztatása az energiahatékonyság növelésének lehetőségeiről.
Az alábbiakban idézek a rendelet minősítési osztályokat tartalmazó részéből:
3. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez
Az energetikai minősítési osztályok
Az energetikai minőséget minden esetben a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának és a vizsgált épület geometriai méreteivel és rendeltetésével azonos, a minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni. A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján az önálló rendeltetési egység minőségi osztályának betűjele és szöveges jellemzése a táblázat szerinti."
 |
A+ | <55 | Fokozottan energiatakarékos |
| A | 56-75 | Energiatakarékos | |
| B | 76-95 | Követelménynél jobb | |
| C | 96-100 | Követelménynek megfelelő | |
| D | 101-120 | Követelményt megközelítő | |
| E | 121-150 | Átlagosnál jobb | |
| F | 151-190 | Átlagos | |
| G | 191-250 | Átlagost megközelítő | |
| H | 251-340 | Gyenge | |
| I | 341< | Rossz |
A rendelet tehát mindenképpen hiánypótló és fontos, de csak kezdeti lépésnek fogadható el. Számos hiányossága van, melyekre Fritz Péter is felhívta a nyilvánosság figyelmét Vajúdtak a hegyek című írásában [4]. Nem szerencsés, hogy a kivitelezési vagy tervezési folyamatban résztvevő szakemberek a saját maguk munkáját is tanúsíthatják. Kiskapus menekülési lehetőségre ad lehetőséget, hogy bérbeadás esetén csak akkor kell tanúsítani egy épületet, ha annak időtartama legalább egy év.
A kibocsátott tanúsítványok tíz évig lesznek érvényesek, ám a követelményértékeket ötévente, azaz első alkalommal már 2011-ben felül kell vizsgálni. A rendelet nem tér ki arra, hogy az esetlegesen megváltozott újonnan bevezetett és az eredetileg megállapított követelményrendszer hogyan viszonyul egymáshoz, mi a teendő, ha két eltérő követelményszintű épületet szeretnénk összehasonlítani. Ezenkívül a jogszabály bevezetése nincs kellően biztosítva sem szakmai szempontból, sem támogatások és népszerűsítések által.
Fény az alagút végén
Nagy előnye ugyanakkor, hogy várhatóan felerősíti majd azt a folyamatot, amikor az ingatlanok értékét nem csak méretük és elhelyezkedésük, hanem energetikai jellemzőik alapján is értékelik. A társadalom széleskörű tájékozódása révén prioritást érdemel majd az energiahatékonyság és eladhatatlanokká válnak majd a korszerűtlen épületek. Vevő, eladó és bérlő egyaránt érdekeltek lesznek abban, hogy minél magasabb osztályú legyen az épület, melynek sorsáról és tulajdonáról rendelkeznek. A követelményértékek 5 évenkénti kötelező felülvizsgálata lehetőséget kínálhat majd arra, hogy a passzívházakra vonatkozó követelményeket is integrálják a rendszerbe.
Összességében elmondható, hogy az új rendelet nagyjából 30%-kal szigorúbb követelményértékeket állapít meg, mint 1991-es keltezésű elődje. Az energetikai minősítési osztályokat vizsgálva látható, hogy a mai lakások átlagos energetikai színvonala (F osztály) 51-90 százalékkal elmarad a követelményként meghatározott értékek alsó határától (C osztály).
Kapcsolódó témák:
Passzívházak elterjedése Magyarországon... van rá esély?
Gondolatok a Passzívházak és energiahatékony épületek konferenciáról
Mit jelent az A kategóriás családi ház?
címlap foto: http://patrickenergyassessors.com/EU%20Homes.jpg
1. Medgyasszay Péter, Az EU Épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (2002/91/EK) várható hatása az épületállomány energetikai tulajdonságainak javítására, megtakarítási lehetőségek Javaslatok az energia megtakarítás további ösztönzésére, Budapest, 2006
www.belsoudvar.hu/mp-et.pdf
2. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600007.TNM
3. http://www.emsz.siteset.hu/index.php?m=14194
4. http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080813-energiatanusitvany-velemeny