El a vizekkel!

Épület körüli szivárgórendszer

2015. január 29.

Hogy működik a szivárgórendszer?

A föld felszíne alatt az épületünk falát kívülről dombornyomott lemezzel (más néven: szivárgó lemez, drénlemez/drainlemez) borítjuk be, a felületén geotextíliával, ami megakadályozza, hogy a talaj benyomódjon a lemezig. A dombornyomott lemezen a falhoz érkező víz lecsurog az alaptest melletti mosott kavics ágyazatba, amiben egy perforált cső fut. A vizet a cső összegyűjti és elvezeti a ház közeléből, majd elszivárogtathatom a kertemben, vagy összegyűjthetem egy tartályba és a kert öntözésére felhasználhatom.
 
 
 
   A víz oldalról nyomja a vízszigetelést és a pincefalat.               A szivárgórendszer elvezeti a vizeket a pincefaltól.

Mikor NEM szabad szivárgórendszert alkalmaznom?

Ha az épület talajvízben áll (ha csak időnként is), a 
szivárgórendszer nem segít, hanem árt, ilyenkor tilos kiépíteni.
 
Lejtős terepen, rétegvíz esetén, alápincézett épület esetén ajánlatos, homokos talaj esetén el lehet hagyni (a talaj vízáteresztő képessége nagy, a vizet elvezeti).
 
Agyagos talaj esetén a szivgórendszer vizét muszáj tartályba gyűjtenem, nem tudom elszivárogtatni, mert a talajnak rossz a vízelvezető képessége, és visszatöltődne a ház mellé! Csak nagyobb bajt csinálok, mintha egyáltalán nem volna szivárgórendszer!
 

Néhány alapvető szabály a megtervezéséhez, kialakításhoz

A drénlemez legalább 30 cm-nyit lógjon a kavicságyba!
 
A kavicságy legyen kb. 50 cm széles, emelkedjen a vízszigetelés síkja fölé legalább 30 cm-rel. Szemcsenagyság: 8/16 mm, mosott kavics. A kavicságyat körül kell venni szűrőszövettel (geotextíliával).
 
A szivárgócső teljes egészében legyen a vízszigetelés síkja alatt; körben (kivéve alul) vegye körbe legalább 15 cm kavicságy; ne közelítse meg az alaptestet 15 cm-nél jobban; nagyon ne is távolodjon el a faltól, mert akkor romlik a hatásfoka: ha 50 cm-nél messzebb kerül a faltól, a keresztmetszetét növelni kell!
 
A cső lejtése legalább 0,5% és legfeljebb 1%. Elég szűk határok között mozoghatunk, viszont ha ettől eltérünk, a vízből ki fognak ülepedni a talajszemcsék, és eltömődhet a rendszer. A lejtést betonfolyókával állítjuk be, ami folytonosan a cső alatt fut. Fontos, hogy semmi ne kerüljön a betonaljzat és a cső közé (sem kavics, sem drénlemez), mert a végeredmény hepe-hupás lesz. Ha a lehetséges lejtésnél nagyobb lejtésre lenne szükség, aknák segítségével lépcsőztethetem le a dréncsövet.
 
A szivárgórendszer az épület állékonyságát is veszélyeztetheti: az alapozás egy bizonyos szög alatt tudja átadni a ház terhét a talajnak, ezt a szöget teherátadási szögnek nevezzük. A házunk biztonságban van akkor, ha a szivárgócső 15 cm-nél jobban nem közelíti meg az alapozási síktól képzeletben húzott teherátadási szögű vonalat. Ez lemezalap esetén kritikus, amikor a szigetelési sík és az alapozási sík közel vannak egymáshoz.
 
 
 
 
 
 
Minden sarokra, legalább 50 m-ként tisztítóaknát kell telepíteni. (ACO OPTI-CONTROL) Sajnos ezek az aknák törvényszerűen az épület körüli járda kellős közepére jönnek ki, néha a teraszra. Ezeket a nyílásokat el lehet rejteni: ágyazott burkolatot ráburkolhatok (kell valami jel, hogy évek múlva megtaláljam!), ragasztott burkolat esetén leburkolható fedelet készíthetek. Jó hír, hogy a kisebb ugrásokat a cső hajlékonysága fel tudja venni, de tartsuk szem előtt a tisztíthatóságot is! Spórolásként elég lehet, ha csak minden második sarokra teszünk tisztító aknát, így is jut minden egyenes szakaszra egy akna.


 
 
 
 
 
Ha az épület alapterülete 200 m2-nél nagyobb, akkor 6 m-ként az épület alatt is át kell vezetnem a szivárgórendszert. Ez kiváltható azzal, ha az épület alatti kavicságyat összekötöm a szivárgócső körüli kavicsággyal egy 5 cm átmérőjű PVC cső segítségével kb. 3 m-ként.  
 
A rendszernek teljes körként kell az épületet körülzárnia, nem elég az U-alak.
 
   
  
Gyakori tévhit, hogy a dréncsövet is külön be kell tekerni geotextíliával. A nagykönyv szerint mosott kavicsot kellene ágyazatként használni, ilyenkor a csövet nem választjuk el a kavicstól, csak a kavicságyazatot védjük a talajtól. Azonban általában a kivitelezők spórolásból homokos kavicsot alkalmaznak, ilyenkor a csövet is külön körbecsomagoljuk szűrőszövettel, hogy védjük az apróbb szemcséktől.
Ha tartályba gyűjtöm a csurgalékvizet, telepítenem kell egy biztonsági túlbukó szelepet is. Ez nagyon fontos: azt akadályozza meg, hogy a tartály megtelése esetén visszafolyjon a víz a ház körüli csőrendszerbe.
A szivárgórendszert 5-8 évente kell ellenőriznem.

Hova milyen csövet?

Többféle cső van a teherbírás szerint:
 
A citromsárga csövet (ACO FF-DRAIN, 1-1,5 m magas földterhelést bír) erre a célra nem érdemes alkalmazni: nem kellően perforált.

 
A narancssárga cső (ACO OPTI DRAIN) pvc-ből készül, 6 m magas       földnyomásnál alkalmazható. 
                
Tisztítóakna:                                 A fekete duplafalú PE-cső (ACO STRABUSIL) 10 m magas  
ACO OPTI-CONTROL                        földnyomást bír, az épület alatt is ezt alkalmazhatjuk.
               

 

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek

ázik a falázik a fal 2

    Ázik a Fal? I.rész             Ázik a Fal? II.rész