Manapság mindenhol előtérbe kerül az életciklus elemzés. Nincs ez másképp az építészetben sem, főleg hogy épületekhez köthető az Európai Unió energiafelhasználásának közel 40%-a, a faanyag felhasználás 25%-a, a nyersanyag felhasználás 40-50%-a, a CO2 emisszió 33%-a és a keletkező hulladék kibocsátás 25%-a.
Az életciklus elemzésnél egyaránt figyelembe vesszük azt, hogy mennyiért tudjuk megépíteni a házakat, hogy mennyiért tartjuk fenn, üzemeltetjük, illetve, hogy az életút végén hogyan kezeljük a bontási hulladékot. Emellett nem csak a költség, hanem a környezetterhelés is szerepet játszik a vizsgálatok során.
Az épületeknél a környezetterheléses vizsgálat egy összetettebb kutatást igényel a felhasznált anyagok, épületszerkezetek, épületgépészet sokfélesége, az épület funkciója miatt, és van egyfajta bizonytalansági tényező is (pl.: karbantartás gyakorisága, használat, későbbi hulladékkezelés stb. miatt).
Zsuzsa egy kétszintes családi házból indul ki, mely megfelel a hatályos szabályozásnak. Ennek az épületnek az energiaigényét javítjuk fokozatosan a felhasznált anyagok, szerkezetek és gépészet valamint az épület tájolásával, és figyeljük, hogy 30 év alatt mennyi környezetterhelést érünk el. A kumulatív energiaigénybe beleszámít az építés, a felújítás, a bontás és az épületgépészet költsége. Természetesen, ha megújuló energiákat (pl. napkollektor, napelem) használunk, azt negatív értékként kell figyelembe vennünk.
Az sem mindegy, hogy a beruházás mennyibe is kerül nekünk. Erre is kaptunk egy kutatási eredményt szintén 30 évre számolva. A globális költséget vesszük figyelembe, vagyis a kezdeti befektetésen kívül az összegzett éves költséget jelenértéken (ami természetesen változhat), valamint negatívként a maradványértéket az időszak végén szintén jelenértéken.
V00 : Hatályos jogszabályoknak megfelelő kétszintes családi ház
V01: jobb tájolás (40-60% dél, 20-30% kelet és nyugat, többi észak)
V02: jobb hőszigetelés (Ufal=0,2, Upadlás=0,15; Upince=0,25; Uablak=1,0 W/m2K)
V03: gáz kazán helyett kondenzációs kazán
V04: hővisszanyerős szellőzés (80% hatásfok; 0,4 Wh/m3 villamos energiaigény)
V05: még jobb hőszigetelés (Ufal=0,15; Upadlás=0,13; Upince=0,16; Uablak=0,8 W/m2K)
V06: még jobb hőszigetelés (Ufal=0,10; Upadlás=0,10; Upince=0,11; Uablak=0,8 W/m2K)
V07: napkollektorok és napelemek használata
V08: pelletkazán használata
Első lépésben megváltoztatjuk a tájolást, hogy minél több ablak nézzen dél felé, északra pedig inkább zárjunk. Következő lépésben hőszigeteljük a házat annyira, hogy elérjük a passzívház minőséget, majd javítunk a gépészeten is. A gázkazánt lecseréljük kondenzációs kazánra majd hővisszanyerő szellőzőt is alkalmazunk, legvégül a megújuló energiákat is bevetjük.
Láthatjuk a diagramon, hogy a jobb tájolással a fűtési energiát tudjuk csökkenteni kb 10 %-kal.
A jobb hőszigetelés miatt ugyan többe kerül az építkezés, viszont hosszú távon a fűtési energián rengeteget tudunk spórolni. Ha a gázkazánunkat lecseréljük kondenzációsra, tudunk még nyerni egy pár százalékot, és nem jelent nagy kezdeti többletköltséget. Ha emellett még hővisszanyerő szellőzőt is használunk, akkor még egy 40%-kal kevesebbe kerülhet a fűtésünk, természetesen a gépészet drágább lesz, de még mindig megéri. Látszik az ábrán, ha még tennénk plusz hőszigetelést, miután már elértük a passzívház minőséget, azzal már nem tudjuk javítani a globális költségeket, de a megújuló energiákon még nyerhetünk.
A grafikon utolsó oszlopa eltérhet, ha a megépítendő m2-ket is figyelembe vesszük a pelletkazán helyigénye miatt, tehát összesen kevésbé szembetűnő lehet a nyereség.
Figyelnünk kell arra is, hogy minden esetben egyéni vizsgálat szükséges, mivel a helyi viszonyok (tájolás, terep-, klimatikus viszonyok, helyi anyagok, stb.) jelentősen befolyásolhatják a kapott eredményt.
http://fenntarthato.hu