Családi házak életciklus elemzése

Milyen családi ház fenntartható? Mi az, ami megtérül?

2015. január 5.

Manapság mindenhol előtérbe kerül az életciklus elemzés. Nincs ez másképp az építészetben sem, főleg hogy épületekhez köthető az Európai Unió energiafelhasználásának közel 40%-a, a faanyag felhasználás 25%-a, a nyersanyag felhasználás 40-50%-a, a CO2 emisszió 33%-a és a keletkező hulladék kibocsátás 25%-a.

Az életciklus elemzésnél egyaránt figyelembe vesszük azt, hogy mennyiért tudjuk megépíteni a házakat, hogy mennyiért tartjuk fenn, üzemeltetjük, illetve, hogy az életút végén hogyan kezeljük a bontási hulladékot. Emellett nem csak a költség, hanem a környezetterhelés is szerepet játszik a vizsgálatok során.

Az épületeknél a környezetterheléses vizsgálat egy összetettebb kutatást igényel a felhasznált anyagok, épületszerkezetek, épületgépészet sokfélesége, az épület funkciója miatt, és van egyfajta bizonytalansági tényező is (pl.: karbantartás gyakorisága, használat, későbbi hulladékkezelés stb. miatt).

 Zsuzsa egy kétszintes családi házból indul ki, mely megfelel a hatályos szabályozásnak. Ennek az épületnek az energiaigényét javítjuk fokozatosan a felhasznált anyagok, szerkezetek és gépészet valamint az épület tájolásával, és figyeljük, hogy 30 év alatt mennyi környezetterhelést érünk el. A kumulatív energiaigénybe beleszámít az építés, a felújítás, a bontás és az épületgépészet költsége. Természetesen, ha megújuló energiákat (pl. napkollektor, napelem) használunk, azt negatív értékként kell figyelembe vennünk.

 

Az sem mindegy, hogy a beruházás mennyibe is kerül nekünk. Erre is kaptunk egy kutatási eredményt szintén 30 évre számolva. A globális költséget vesszük figyelembe, vagyis a kezdeti befektetésen kívül az összegzett éves költséget jelenértéken (ami természetesen változhat), valamint negatívként a maradványértéket az időszak végén szintén jelenértéken.

 

V00 :       Hatályos jogszabályoknak megfelelő kétszintes családi ház

V01:        jobb tájolás (40-60% dél, 20-30% kelet és nyugat, többi észak)

V02:        jobb hőszigetelés (Ufal=0,2, Upadlás=0,15; Upince=0,25; Uablak=1,0 W/m2K)

V03:        gáz kazán helyett kondenzációs kazán

V04:        hővisszanyerős szellőzés (80% hatásfok; 0,4 Wh/m3 villamos energiaigény)

V05:        még jobb hőszigetelés (Ufal=0,15; Upadlás=0,13; Upince=0,16; Uablak=0,8 W/m2K)

V06:        még jobb hőszigetelés (Ufal=0,10; Upadlás=0,10; Upince=0,11; Uablak=0,8 W/m2K)

V07:        napkollektorok és napelemek használata

V08:        pelletkazán használata

 

 

Első lépésben megváltoztatjuk a tájolást, hogy minél több  ablak nézzen dél felé, északra pedig inkább zárjunk. Következő lépésben hőszigeteljük a házat annyira, hogy elérjük a passzívház minőséget, majd javítunk a gépészeten is. A gázkazánt lecseréljük kondenzációs kazánra majd hővisszanyerő szellőzőt is alkalmazunk, legvégül a megújuló energiákat is bevetjük.

Láthatjuk a diagramon, hogy a jobb tájolással a fűtési energiát tudjuk csökkenteni kb 10 %-kal.

A jobb hőszigetelés miatt ugyan többe kerül az építkezés, viszont hosszú távon a fűtési energián rengeteget tudunk spórolni. Ha a gázkazánunkat lecseréljük kondenzációsra, tudunk még nyerni egy pár százalékot, és nem jelent nagy kezdeti többletköltséget. Ha emellett még hővisszanyerő szellőzőt is használunk, akkor még egy 40%-kal kevesebbe kerülhet a fűtésünk, természetesen a gépészet drágább lesz, de még mindig megéri. Látszik az ábrán, ha még tennénk plusz hőszigetelést, miután már elértük a passzívház minőséget, azzal már nem tudjuk javítani a globális költségeket, de a megújuló energiákon még nyerhetünk.

A grafikon utolsó oszlopa eltérhet, ha a megépítendő m2-ket is figyelembe vesszük a pelletkazán helyigénye miatt, tehát összesen kevésbé szembetűnő lehet a nyereség.

Figyelnünk kell arra is, hogy minden esetben egyéni vizsgálat szükséges, mivel a helyi viszonyok (tájolás, terep-, klimatikus viszonyok, helyi anyagok, stb.) jelentősen befolyásolhatják a kapott eredményt.

 

 felhasznált irodalom:

http://fenntarthato.hu