Beszálltunk a FORMA 1-be, de behúzott kézifékkel!

avagy a zöldfelület számítására vonatkozó új szabályozás

2009. június 4.

„Beszálltunk a FORMA 1-be, de behúzott kézifékkel!" érzékeltette Bellavics úr a helyzetet, vagyis, hogy már hazánkban is van némi kultúrája és törvényi háttere is a zöldtető építésnek, de a szabályozás mégsem megfelelő és lemaradásunk is óriási. A hallgatóság azon részének, akik kevésbé jártasak a témában már csak azért is nagyon hasznos volt a lendületes hangvételű előadás, mert az OTÉK kevésbé ismert fejezetébe engedett betekintést nyerni, a szakma „kemény magja" pedig annak örülhetett, hogy a ZEOSZ elnöke konkrét javaslatokkal is előállt.

Módosult az OTÉK

A 253/1997. (XII. 20.) OTÉK rendeletet a 182/2008 (VII.14.) rendelet módosítja és a változások a zöldterületeket is érintik. A II. fejezet 25. §-a határozza meg a beépítésre szánt területeken a legkisebb zöldfelület határát. Ez az arány értelemszerűen a használat függvényében változik, nem mindegy ugyanis, hogy nagyvárosi,vagy példának okáért üdülő környezetben vagyunk. Az ebben a pontban ismertetett arányok azonban nem paradigmák, azok bizonyos, az 5. számú mellékletben feltűntetett esetekben csökkenthetők és így kerülnek képbe a zöldtetők. A melléklet három esetet különít el, ezeket ismertetem és pontonként kitérek az előadó megjegyzéseire, véleményére is:

1. Többszintes növényállomány definiálása

A rendelet meghatároz két (a telekre előírt zöldfelület minden 150m2-re legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje + a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepítése) és háromszintes növényállományt. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ha ilyen (többszintes) zöldfelület is van az adott építési telken (vagyis nem csak egyszintű), akkor a zöldfelület mértéke csökkenthető.

E ponton a rendeletből hiányzik, hogy semmilyen utasítást nem ír elő a növényzet eloszlására vonatkozóan.

2. Az egybefüggő, legalább 20 m2-t elérő területű tetőkertek beszámítása a zöldfelületbe

Az épített szerkezet feletti termőföld rétegvastagsága

A telepíthető növényállomány szerkezete

A tetőkert összterületéből zöldfelületként számítható rész

6-15 cm termőréteg vagy könnyített szerkezetű talaj (szubsztrát)

egyszintes, pozsgás növényekkel borított

10%

15-30 cm termőréteg

egyszintes, gyeppel vagy talajtakaró lágyszárú növényekkel borított

20%

30-80 cm termőréteg

kétszintes, gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt növényállomány

40%

80 cm-nél vastagabb termőréteg

háromszintes, gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel képzett növénytelepítés

55%

Pozitívum:

- extenzív zöldtetők is létjogosultságot nyertek

Negatívumok:

- ellentmondás a terminológiában (termőföldről vagy termőrétegről beszélünk?)

- megszűnt az a korábbi határozat, ami a 2m vastag termőföldborítással bíró zöldtetőt teljes egészében beszámította a minimális zöldfelületbe

- az extenzív zöldtetőknél telepíthető növényállomány szerkezete azáltal, hogy csak pozsgás növények telepítését ajánlja, nem kedvez a biodiverzitásnak

- extenzív zöldtetőknél a tetőkert összterületéből zöldfelületként számítható rész csak 10 %, holott az öntözést nem igénylő extenzív tetők is jó vízmegtartó és pormegkötő tulajdonságokkal rendelkeznek

Javaslat:

Az extenzív zöldtetők beszámíthatóságát 20 %-ra, ezzel arányosan az intenzív tetőkét 5%-kal kellene növelni.

3. A homlokzati zöldfelület beszámítása a zöldfelületbe

6 m-es magasságáig a befuttatni tervezett homlokzat területének 25%-a számítható be a zöldfelületbe, amennyiben a kúszó-kapaszkodó növények telepítési távolsága minimum 4 m. Ez a rendelkezés kiskaput nyithat a beruházók előtt, ugyanis az értékes zöldfelületet (melynek telepítése sokkal drágább és helyigényesebb) helyettesítheti például a homlokzat vadszőlővel való befuttatása...

A módosított OTÉK rendelet további hiányosságai:

- nem definiálja a zöldtető fogalmát, felépítését

- a szivárgó drainréteg vastagságát be kellett volna számítani a vegetációs réteg vastagságába tekintve, hogy átgyökeresedhető réteg

- nem rendelkezik a zöldtetők átadásának kritériumairól, sem pedig az eredési garanciáról és karbantartási kötelezettségről, pedig mind-mind igen fontosak lennének (Horváth Sándor tanár úr konferenciazáró, „desszert" előadásából kiderül, hogy milyen sok múlik az érintett emberek munkájának minőségén)

Bellavics úr szerint az OTÉK ebben a formájában olyan, mint a tasakos leves: kevés, híg, tartalmatlan, művi, és nem tölti meg az embert elégedettséggel.

9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.

A 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet határozza meg a területek biológiai aktivitásértékének számításának módját. E szerint az egy, két, illetve háromszintes növényzet 2,3, illetve 4-es értékmutatóval bír. (Összehasonlításképpen: nagyvárosias lakóterület 0,7; zöldterület 3 ha alatt: 6)

Kisebb kitérőként Bellavics úr összefoglalta azokat a kihívásokat, melyekkel a városlakóknak meg kellene birkóznia a fenntartható fejlődés érdekében: ilyen az alulméretezett, elavult csatornarendszer, a belvárosi hőszigeteffektus, valamint a porszennyezettség is. Ezen a ponton az előadó megjegyezte, hogy az allergiások zöme nem a pollenektől, hanem a portól szenved, valamint arról a kutatási eredményről is értesülhettünk, mi szerint a belvárosokban 30-40 %-kal több a zivatar (elektromos jelenség, melynek kialakulásához egyebek mellett szilárd részecskék jelenlétére van szükség), mint a külvárosokban. Érdemes lenne tehát újra gondolni a porszennyezettség jelentőségét és hogy hogyan kívánunk védekezni ellene.

Kép forrása: http://www.ize.hu/_files/pics/00006/00006332.jpg