Napjainkban az már természetes dolog, ha egy családi házat tervezünk, vagy korszerűsítünk, hogy az épületet kívülről hőszigetelni kell, de mi a helyzet az ablakokkal? Az ablakokon keresztül sok energiát veszítünk. Hőenergiát veszítünk a szellőztetés során, az ablak tömítetlensége miatt, valamint az ablak anyagán keresztül transzmisszióval. Szerencsére az ablakokkal az üvegfelületen keresztül hőenergiát is tudunk nyerni, mégpedig a nap besugárzásból.
A hőszigetelő képességet az úgynevezett U értékkel szokták jellemezni. (U érték = hőátbocsátási tényező, mértékegysége: W/m2K)
Egyszerű...minél kisebb ez az érték, annál jobb az ablak hőszigetelő képessége. Az U jel mellé megszoktak adni egy kiegészítő jelölést, mely azt mutatja meg, hogy az ablak melyik részének a hőátbocsátását jellemzi: Uf, Ug, Uw
Uf - Az ablak keretének (frame) hőátbocsátási tényezője. A keret beépítési mélységének növelése javítja a szigetelő képességet. A legnagyobb beépítési mélység napjainkban 100 mm. Anyagát tekintve a fa vagy a műanyag keretek jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek, de a szigetelőhabbal való összeépítés tovább javít ezen értéken. A fa kereteket borovi fenyőből (ez a legolcsóbb), lucfenyőből és vörösfenyőből (ez a legdrágább) készítik. Legtöbben a luc mellett döntenek és nem csak kedvezőbb ára miatt, hanem azért, mert jobb hőszigetelő, mint a vörösfenyő. Vörösfenyőt általában a szebb erezete miatt választják. Érdemes megjegyezni, hogy a műanyag kereteknél a kamrák számát csak a beépítés mélységével együtt érdemes vizsgálni. Hiába 7 kamrás egy műanyag keret, ha azzal arányosan nem növekszik a beépítési mélység. A kamrák számának növelése nem jelent feltétlenül jobb hőszigetelést!
Ug - Az ablak üvegének (glass) hőátbocsátási tényezője. Minél alacsonyabb ez a szám, annál kevesebb hőt enged át. Az egész szerkezetet nézve az üveg a legnagyobb felület és ennek kell rendelkeznie a legjobb hőszigetelő értékkel. Az ablak üvegezése lehet 2 vagy 3 rétegű. Az üveglapok vastagsága 3, 4, és 6 mm. Az üvegek között levegőt, vagy a jobb hőszigetelési érték elérése érdekében 90% fölötti töltöttségi szintű Argon gázt alkalmaznak. Kiemelt esetekben Kripton gázt használnak. Az üveglapokat egymástól kétféleképpen választhatjuk el. Alumínium távtartóval, illetve „meleg-peremes” távtartóval. A hőszigetelésre gyakorolt negatív hatását a Psi (Ψ) értékkel, a hőhíd együtthatóval jellemezzük. A peremcsatlakozások Psi (Ψ) értékét tovább javítja ha a hőszigetelő üveg jobban be van süllyesztve az ablakszárny profiljába. Ideális a 20 mm-es mélység. A teljes üvegszerkezet vastagsága: 26, 36, 44, 48, 54, 56 mm
Uw – a teljes ablakszerkezet (window) hőátbocsátási tényezője. Ezt az értéket kell néznünk egy ablak választásnál, mert ez vonatkozik az egész ablakra. Értékét befolyásolja az Uf és Ug értéke, az ablak mérete, valamint a Psi (Ψ) hőhíd együttható. Arra különösen figyelni kell, hogy a gyártók előszeretettel az üvegezés (Ug) alacsony értéket adják meg az egész ablak jellemzéseként, simán csak U értékként, ami félrevezethető lehet. Konkrétan kérdezzünk rá a kereskedőnél, hogy mit takar az az érték! Nekünk az Uw értéket kell tudnunk a vásárláshoz! 1,6 W/m2K hőátbocsátási értékűnél rosszabb tulajdonságú ablak nem építhető be!
Az alsó táblázatban elvégeztünk egy energetikai számítást, ami azt mutatja meg, hogy adott ablak típusok esetén, mennyi lehet az épületünk fűtési energia költsége éves szinten, északi és déli oldalra számolva egyaránt. A számításokat egy általunk kitalált képzeletbeli 100 m2-es házra határoztuk meg, ahova 5 db 1,0 x1,0 m-es ablakot építettünk be, mint transzmissziós veszteséget jelentő felületeket.
A számításban figyelembe vett adatok. ( a számításokat WINWATT programmal végeztük)
•Kondenzációs gázkazán
•Padlófűtés (35/28)
•Egy központi szabályozó
•Elektromos segédenergia igény
Ahogy a táblázatból kiderül komoly különbségek az árakban nincsenek. A háromrétegű ablakok hőszigetelő képessége jobb, a kétrétegű ablakoknak pedig a g értéke jobb, de érdemes lehet különböző értékekkel rendelkező ablakok beépítését a tájolás figyelembevételével megtervezni, hiszen itt nem csak a száraz adatokról van szó, hogy melyik rendelkezik jobb értékekkel, hanem a komfortérzetünkről is.
Csupán az értékek alapján úgy tűnhet, hogy egy háromrétegű ablakhoz képest rosszabb hőszigetelő képességű kétrétegű ablakot érdemesebb lehet a déli oldalra beépíteni, főleg a téli időszakra gondolva, hiszen a g értéke nagyobb, így több hőenergiát tud átengedni az üvegfelületeken keresztül, ezzel természetes úton tudja a belső teret felmelegíteni, csökkentve a lakás fűtési energiaigényét. De ez az előnyös tulajdonság azonban nyáron átfordul és az erős napsugárzás a lakás túlmelegedéséhez vezethet, ami a bentlétet kellemetlenné, kényelmetlenné teszi. A kétrétegű ablakok magas g értéke igazából csak télen lehet előnyös a nyári túl melegedés miatt, de egy másik negatív tulajdonságot is meg kell említeni, ami a rosszabb hőszigetelőképességből ered és ez a hideg kisugárzás. Az ablak belső üvegfelülete érezhetően hideg, ha nem éri napsugárzás, ami különösen akkor zavaró, ha olyan helyiségben vagyunk ahol huzamosabb ideig tartózkodunk és nagy ablakfelületek vannak, illetve ha az ablakokhoz közel vagyunk például egy hálószobában vagy dolgozóban. Ez meglehetősen rontja a komfort érzetünket és ez is lehet egy döntő érv, ami a kétrétegű ablakok ellen szól.
Tény, hogy az áruk kedvezőbb, mint a háromrétegűeké, de ablak választásnál gondolkodjunk hosszútávon. A kétrétegű ablakok egyre jobban kiszorulnak a piacról a gyenge hőszigetelő képességük, illetve az említett komfortkritériumok miatt, amiknek nem tudnak megfelelni. A háromrétegű ablak többletköltsége az évek alatt megtérül és ez idő alatt is élvezhetjük minden előnyös tulajdonságát. Mi, az épületeinket háromrétegű ablakokkal tervezzük, mert hosszútávon ezt tartjuk a legmegfelelőbb választásnak!
