Árnyékolástechnika I.

Itt a jóidő, elkel egy napellenző!

2015. március 18.

Itt a tavasz, a napsütés, ezért egy csokorba gyűjtöttük a tapasztalatokat, az előnyöket és hátrányokat, segítve a megfelelő döntésben. Igyekeztünk olyan részleteket is leírni, amelyeket nem biztos, hogy a gyártó képviselője elmond, illetve a használat során derül ki, utólagosan.

Mit, hova, minek?

A megfelelő árnyékoló szerkezet kiválasztásakor az alábbi tényezők meghatározzák a végleges döntésünket:

  • a beépítési helyszín, az árnyékolandó felület (ablak, terasz, loggia, önálló építmény)
  • a beépítés ideje (építkezés alatt, építés után)
  • a meglévő fogadó szerkezet műszaki állapota, anyaga (fa, beton, födém, ereszalj)
  • a kinézet (mobil vagy fix, színterezett vagy nem, a ponyva színe)
  • a pénzügyi lehetőség

A fenti tényezők összehangolásával lehet a legoptimálisabb árnyékoló szerkezetet kiválasztani.

Cikksorozatunk első részében az oldalkaros napernyőt vettük vizsgálat alá.

Az oldalkaros napernyő:

Az egyszerű középoszlopos napernyőtől az oldalkaros napernyő konzolos kialakítású, amelynek tartó oszlopa nem az ernyő közepén áll, hanem hattyú nyak formájú konzol felülről rögzíti a napernyőt. Lesúlyozó talp segítségével bárhol elhelyezhető, akár az asztal fölé lógatva vagy a nyugágy mellé helyezve. Két alapvető kialakítás létezik: a mobil betonlapokkal lesúlyozható talpas valamint a fix lebetonozott horganyzott hüvelybe elhelyezhető tartóvázú napernyő. Az utóbbinak a hátránya az, hogy fix helyzetű lesz a napernyő.

 

Mennyibe is kerül a jó oldalkaros napellenző?

Melyik az időt állóbb?

Több féle gyártót találhatunk itthon, van aki gyártja és forgalmazza, de van aki csak külföldről (Olaszország, Kína) behozott gyártmányokat árusítja. A kereskedelmi forgalomban választhatunk olcsó, gyengébb szerkezetű, nagykereskedelmi barkácsáruház láncoknál kapható oldalkaros napernyőt. Ezeket a szerkezeteket tekinthetjük egy nyári szerkezeteknek, mivel a lekarcsúsított szerkezete és illeszkedő műanyag alkatrészei miatt egy közepes erősségű szél hamar tönkre teszi. A műanyag elemek eltörnek, a vékony falú fém tartó pálcák elhajlanak. Ezen szerkezetek javítása nehézkes és fajlagosan sokba kerül a vételi árhoz képest, illetve nem kapható hozzá alkatrész. Átlagosan 18-25.000 Ft + 5-9000 Ft talpelemért kaphatóak.

Ajánlott erősebb acél talpakon és tartó vázból álló napernyőt venni, amelynek a ponyva feszítő pálcái alumínium zártszelvényből készülnek. A napernyő csatlakozó csukló szerkezete is horganyzott acélból készített, amely jobban ellenáll az időjárásnak. Ennek a szerkezetnek a hátránya, hogy az áthelyezése nehézkes. A gyártók legtöbb esetben a tartóvázat a kért színre színterezik. A ponyvát az osztrák SATTLER cég termékeiből készítik a megadott színvilág szerint.

A napernyő ki és becsukását egy kézzel hajtható bovdenes összeköttetésű hajtóművel lehet biztosítani. A legtöbb esetben a leghamarább használat során a hajtómű megy tönkre. A fent említett ponyva ellenáll az UV fénynek és az esőnek, de nem vízhatlan. Nagy eső előtt érdemes összecsukni, mivel a ponyva a víz (vagy hó) súlya alatt megnyúlik, ami a szerkezet tönkremeneteléhez vezet.

Több magyar cég is foglalkozik oldalkaros napernyő forgalmazásával, de van aki saját maga gyártja. A napernyők csoportosíthatóak, nagyobb talp esetén több konzol is elhelyezhető, ezáltal nagyobb felület kerül leárnyékolásra. Lehet dupla vagy négyes elrendezésű. Átlagosan 350.000 Ft-tól indul az oldalkaros napernyő ára. Állítható szögű oldalkaros napernyőért közel 600-750.000 Ft-ot is elkérnek. Ehhez még hozzáadódik a szállítási költség, valamint fix kialakítás esetén a helyszíni betonozással kialakított tartóhüvely kialakítása. Ennek ára kb. 40-50.000 Ft.

Méretek

  • Kör: 8 szög (háromszög), átmérő: 3,2 m, 3,5m, 4,0 m
  • Négyzet: 3,00 x 3,00 vagy 3,40 x 3,40 m
  • Téglalap: 3,00 x 4,00 m vagy 2,50 m x 3,30 m

Általában a fenti három napernyő méret közül lehet választani (a megadott méretek a napernyő mérete, ebben nincs benne a tartó konzol helyigénye)

Cikkünk folytatását hamarosan olvashatjátok.