A konferenciát Gunther Zsolt DLA nyitotta meg a Nemzetközi Aktívház Szövetség Alelnökeként, majd a köszöntő beszédet Tom Norring a Dán királyság magyarországi nagykövete mondta el.
Dánia, az európai országok között élvonalban jár a fenntartható fejlődésben, a nagykövet bemutatta, a Magyarországon is jelen lévő dán cégeket, akik sokat tesznek a környezetért. A teljesség igénye nélkül ezek közé sorolható a Velux, a Rockwool és a Grundfos.
Tom Norring beszélt arról is, hogy a kormány intézkedései során létrejött rezsicsökkentés, ami most már eléri a 20%-ot fontos lépés az alacsony jövedelműek számára, de talán az Aktívház is jó modellje lehetne a költségek és az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének hosszútávú csökkentésének.
Európai bizottság álláspontja a fenntartható építészetről előadás - Laurent Deleersnyde, energiaügyi szakértő
Talán ismert sokak számára a 20-20-20 program. De mi is ez?
Az EU vállalta, hogy 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát (a jelenlegi 8,5%-ról) 20%-ra növeli, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja.
Directive 2010/31/EU - ez az az uniós direktíva, ami a mi épületenergetikai tanúsító rendeletünk mellett létezik, és Európa épületeink 75 %-nak meg kell felelnie ennek 2020-ra, ha tartani akarjuk a tervezett célkitűzéseket. Ehhez a direktívához Magyarország is csatlakozott, illetve vannak követhető ajánlások, ilyenek az NZEB (Nearly Zero Energy Buildings) tanulmány és a CEN tervezet is. Európa szerte már 483 NZEB épület található 2013-ban. Laurent Deleersnyde elmondta, hogy jó úton haladunk az ajánlások alkalmazhatóságában és az elvárásokat folyamatosan szigorítják. Ezek nem csupán a fenntartható épületről és szerkezeteiről szólnak, hanem a forrásfelhasználásról is. Példának hozta a hővisszanyerős szellőztetőrendszereket.
Célkitűzések és lehetőségek a magyarországi fenntartható építészet terén - Dr. Biczó Imre László (NEKI igazgatója) előadása
A NEKI, avagy a Nemzeti Környezetügyi Intézet feladata a magyarországi szakpolitikai döntések támogatása és az Unióval való kapcsolattartás, párbeszéd. Ő is beszélt a 2010/31 Eu irányelvről és felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Magyarország energiafogyasztásának 40 %-a épületekkel kapcsolatos és ennek is a nagy része gáz alapú, ami országunk energiafüggőségét csak tovább erősíti. A 20-20-20 stratégiában Magyarország vállalta, hogy energiafelhasználásának 16,6 %-át megújuló energiaforrásból fogja fedezni. Ez ma csupán 5-6 %. Beszélt a hűtés problematikájáról is, (ezzel a kérdéskörrel a mi energiatanúsító rendszerünk nemigen foglalkozik). Ha a légkondicionáló berendezések terjedése a mostani ütemben folytatódik, hamarosan nem fogja a nyári csúcsokat bírni az energiarendszerünk. Mentalitásváltásra van szükség az üzemeltetés terén is. Nyáron amikor 35 fok van kint a belső hőmérsékletet gyakran 18 fokra állítjuk be. Ha pedig télen fűtünk akkor nem elégszünk meg a 20 fokkal sem, 24 fokra tekerjük a termosztátokat. Miért?
Azok közé a nemzetek közé tartozunk, akiknek az alaptörvényében is szerepelnie kell a környezetvédelem fontosságának és a felelősségvállalásnak:
”Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” (Sajnos az erre irányuló állami támogatások, pályázatok jelenleg forrás hiányába fel vannak függesztve.)
A fenntartható építészet és a kényelem összefüggései - Dr. Barcza Dániel DLA tájépítész előadása
Barcza Dániel a diavetítést rögtön megrázó képekkel kezdte a kényelem ellenpontjának bemutatásával, a klímaváltozás hatásairól. Beszélt az angliai szuperviharról, Kelet Indiáról, AVipa tájfunról Japánba és az angóliai aszályról. Mutatott számadatokat, grafikonokat, mit tettünk a földdel az elmúlt 100 évben és mi várható a jövőben, ha nem teszünk valamit. Bemutatta, hogyan nőtt az elmúlt 100 évben a népesség az ötszörösére, felhasználva 10x annyi erőforrást, 40x akkora gazdasági össztermelést produkálva. Régen 15 %-át használtuk a föld megújuló erejének, ma ez 150%. Elhasználtuk az olajunk és erdőink 50%-át, az óceáni ökoszisztéma 1/3-át kipusztítottuk, a bolygó klímáján 4 fokot emeltünk. Az ökológiai lábnyom ma Magyarországon másfélszeres, az USA-ban 6-7-szeres.
Egy épület környezeti hatásának a 80%-a a Tervezőn múlik. 2050-re épp ennyivel, 80%-al kell csökkenteni a CO2 kibocsájtást, hogy földünk klímájának változása ne váljon visszafordíthatatlanná.
Egy Irodaépület és egy lakóház Budán - Gunther Zsolt DLA előadása
Gunther Zsolt saját házán mutatta be, hogy lehet egy a 70-es években épült, rossz, a kilátás és nem a kedvező égtájba tájolt 5 lakásos társasház egyik 3x45 m2-es lakását átalakítani az aktívházak szemléletét szem előtt tartva. A jól hőszigetelt házak többségénél a nyár nagyobb probléma már, mint a tél, ezért a hűtésre nagy hangsúlyt fektetett passzív eszközökkel, mint a zöldtető, ami 0,5-1 fokos különbséget is jelenthet, automata árnyékoló rendszer, illetve a szellőztetőrendszeren keresztül, előhűtött friss levegő lép be az épületbe. A szülői háló földdel érintkező falai is mindig hűvösek maradnak. A másik bemutatott épület a Geometria irodaház volt.
lakóház felújítása Budán
Bakos Bálint és az ODOO Projekt
A SolarDecathlon nevű verseny 6. helyezettje lett az Odoo Projekt. A megmérettetés 2002-ben indult az USA-ból, utoljára 2012-ben Madridban került megrendezésre, ide nevezett be, és vitt is el számos elismerő díjat a BME hallgatóiból alapuló, később már 60 fős projektszervezet. A verseny során minden résztvevő csapatnak piaci szereplőkkel együttműködve, egy kizárólag napenergiát hasznosító, energiahatékony, környezettudatos, könnyűszerkezetes lakóépületet kellett megterveznie és felépítenie. A feladat nehéz, házat is kell tervezni, pavilont is, mobilházat is. Az épület ma is áll és megtekinthető a BME kertjében.
A koncepció abból indult ki, hogy mennyi az a legkevesebb amire szükségünk van? A minimális alapterület 45 m2 volt, ezt célozták meg a projekt tervezői. Ha megnézitek az épületet látszik, hogy olyan, mintha az épület fele hiányozna középről! Pont ez volt a cél, nincs szükségtelen tér. Életünk 90%-át töltjük épületekben, ennél a kísérleti háznál ezt 50-50%-nak célozták meg a kint és bent eltöltött idő arányát. A baloldali térfal a kinti időtöltéshez szükséges funkciókat rejt, amolyan nyárifal. Itt tavasztól őszig használhatjuk a két épületrész közötti külső térrészt, ami azt jelenti, hogy az épület belső tere minimálisra csökkenhet, amivel építőanyagot és energiát is spórolunk. Az épület CO2 semleges ház, ami azt jelenti, hogy az előállításához kibocsájtott CO2 16 hónap alatt megtérül. Az alábbi linken olvashattok többet az ODOO projekt részleteiről:
http://www.odooproject.com/hu/
Hogyan tovább irodaház? - Dr. Reith András építész előadása
Dr. Reith András a Nordic Light Offices irodaház bemutatásán keresztül mutatta be a mai, fenntartható irodaháztervezés problematikáját és lehetséges megoldásait. Felvetette, hogy a manapság legjobb, „A” minősítésű irodaházakban kötelező álmennyezet és álpadló gondot okoz energetikailag, hisz a belső teret elzárjuk a nagytömegű épületszerkezetektől. Sajnos ma Magyarországon az előírások csak a hőszigeteléssel foglalkoznak. Egy irodaház esetében fokozottan igaz, hogy a benne dolgozó emberek sok hőt termelnek, nyáron pedig ezek az épületek túlmelegszenek. Ha kiszámoljuk könnyen kijöhet, hogy még az északi oldalra is szükséges árnyékolót tenni és az alapterületünk 5-10%-ra szükség lesz a homlokzaton, hogy az épületet át tudjuk friss levegővel "öblíteni", ezzel is mérsékelve az épület túlmelegedését. Egyetlen irodaház hűtési energiaszükséglete fedezheti 1000 passzív családi ház fűtési igényét!
http://mertek.hu/project/nordic-light-irodaepulet/
A Fenntartható Épületenergetikai Információs Központ - Dr. Ferencz Marcel Habil előadása
A konferencia legszórakoztatóbb előadása, a szó legjobb értelmében ez volt. Az épület egyébként a Debrecenben található, laboratórium, kutatóközpont. Ide betévedve a családok megismerhetik az otthonukba választható gépészeti megoldásokat működés közben is. Az épület 5x5 m-es elemekből, 3x3-as osztással 15x15 m-es alaprajzot és homlokzatot formál. Ennek az alsó két szintje a labor épülete, felette pedig nyitott térrács várja a jövő gépészetét.A belső térben különböző, szoba méretű laborokban vannak felszerelve a hőleadók, fal, mennyezet, radiátoros fűtés, ezeket kipróbálhatjuk működés közben is, a többi helyen pedig légkezelők, hőtárolók, szivattyúk láthatóak. Az épület tetején 8 kollektor található, melyek különböző égtájak felé fordítva helyezkednek el, hogy mérhető legyen az ebből adódó teljesítménykülönbség. Itt érdekes megjegyezni, hogy a felesleges hőmennyiséget a helyi távhő szolgáltató átveszi. Az épület fűtését egy levegős hőszivattyú biztosítja.
Tudj meg többet a Fenntartható Épületenergetikai Információs Központról!
Lehet egy aktívház egyszerre kényelmes és szexi? - Dr. Ifj. Kistelegdi István építész előadása
A következő előadó a logikus, kompakt, kényelmes „termoszkanna” forma és az építészeti attraktivitás igénye közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet, saját épületén mutatva be, hogy talán ötletes, átgondolt, jól tervezett megoldásokkal elérhetjük mindkét célunkat is. Ő is kihangsúlyozta, hogy 1 fokot hűteni háromszor annyi energiánkba kerül, mint 1 fokot fűteni.
Az Aktívház modell előírásai fenntartható épületek tervezésére – Kurt Emil Eriksen a Nemzetközi Aktívház szövetség titkárának az előadásával folytatódott a konferencia. Ennek a témának egy külön cikket szentelünk a későbbiekben, ismertetve az Aktívház tervezés irányelveit, kritériumait!