Aktívház - passzívház

Szemlélet és gyakorlat

2013. november 19.

Az utóbbi pár évben jelent meg a fenntartható építészet témakörében egy új fogalom, az aktívház. Eddig csak sejthettük, hogy mit is jelent ez a kifejezés, mivel nincs egy olyan jól felépített, egzakt szabályrendszere, mint a passzívházaknak. Folyamatosan finomítanak az aktívház definícióján, új szempontokkal egészítik ki leírását. Ezen cikkünkben ismertetjük, hogy jelen állás szerint hol tart az aktívházak fejlődési folyamata, miben összevethető egy passzívházzal, milyen különbségek vannak.

Aktívház – az elképzelés

Az aktívház elképzelés lényege, hogy úgy tudjunk a lakók számára egy egészséges és kényelmes életteret kialakítani, hogy ne legyünk negatív hatással a környezetünkre. Az aktívház szemlélet figyelembe veszi egy épület teljes élettartamát, azaz fontos, hogy a különböző építőanyagok milyen forrásból érkeznek, előállításuk milyen hatással van a környezetre, a megépült ház milyen energiamérleggel rendelkezik, illetve az is szempont, hogy később, a bekövetkező bontás folyamán, a keletkező hulladék visszaforgatható legyen egy újrahasznosítási ciklusba.

Aktívház – a hármasság

Egy aktívház tervezésekor, kialakításakor három fő szempontot kell figyelembe venni: KÉNYELEM – ENERGIA – KÖRNYEZET. Ha ezeknek megfelelően, egymást kiegészítve kivitelezünk egy épületet, akkor kaphatunk egy aktívházat.

KÉNYELEM

Alapvetően életünk egy jelentős hányadát épületen belül töltjük, így kiemelt fontosságú, hogy ez az idő minél jobb körülmények között teljen el. Itt vizsgálnunk kell, a beérkező napsugárzás mértékét, a napos órák számát, a hőérzetet, a benti levegő minőségét és a felhasznált anyagokat.

ENERGIA

Az aktívháznak mindenképpen energiahatékonynak kell lennie. Fontos, hogy a felhasznált energia nagy részét megújuló energiaforrásból szerezzük be, az épület közelítse meg, vagy érje el az CO2 semlegesség szintjét. Továbbá, ha mégis felhasználnánk fosszilis energiahordozókat, akkor azok hatékonyságát maximalizálni kell.

KÖRNYEZET

Mivel az aktívház szemlélet figyelembe veszi az épület teljes életciklusát, egészen az építőanyagok előállításától, a bontási hulladék kezeléséig, vizsgálni kell minden szakasz környezetre gyakorolt hatását. Törekedni kell arra, hogy a tervezett épület minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon, illetve felhasználjon olyan természetes erőforrást, mint például az esővíz.

Az úgynevezett aktívház radar segítségével tudjuk „számosítani” a különböző szempontokat. Az aktívház radar megmutatja a három alapelv célkitűzéseinek szintjét. A radaron, úgymond a minimumok szerepelnek, a 4-es a legalacsonyabb, az 1-es a legmagasabb szint (az egyes szintekhez szempontonként adott egy érték). Tehát, ha a legjobbra törekszünk, akkor az a jó, ha az adott radaron a lehető legnagyobb kitöltést érjük el.

aktívház radar

Aktívház – egyedi szempontok

Az aktívház fogalmának pontos definiálása még folyamatban van, nem minden paraméter számosított, mint a passzívházak esetében, de már elkezdődött egy olyan keretrendszer létrehozása, amely később egy egzakt tanúsítási folyamathoz vezethet. Mindenestre az már most is érzékelhető, hogy nem annyira kötöttek a megvalósítás lehetőségei, mint egy passzívháznál (pl. nincs meghatározva, hogy a falaknak milyen U-értékkel kell rendelkezniük). A lényeg azonban az, hogy a passzívházakkal ellentétben nem csak az épület energetikai teljesítését tekintik fontosnak és irányadónak, hanem kibővítik az épület, ház fogalmát a ház emberrel- és környezettel való interakciójával is.

Az aktívház hármas szempontrendszere szerint az alábbi pontokban kell vizsgálnunk az építendő házunkat. Az egyes kritériumokat az aktívház radarnak megfelelően a teljesítési értékek alapján 1-től 4-ig osztályozzuk. Egyelőre az alábbi pontokban vannak már pontos követelményértékek és számítási eljárások.

Kényelem

  • napfény: direkt, benapozottság
  • hőmérséklet: maximális, minimális
  • benti levegő: friss levegő ellátás

Energia

  • energiahatékonyság
  • energiaszükséglet (a passzívházakkal ellentétben nem csak a fűtésre vonatkoztatjuk az energiaszükségletet, beleszámítjuk a fűtést, vízmelegítést, szellőztetést, klímát, gépészeti berendezéseket, világítást és egyéb fogyasztó eszközöket)
  • energiaellátás
  • primer energia teljesítmény

Környezet

  • primer energia felhasználás
  • globális felmelegedés befolyásolása
  • ózonlyukra gyakorolt hatás
  • savképződési potenciál
  • eutrofizációs (vízvirágzás) potenciál
  • friss víz fogyasztás minimálisra csökkentése
  • fenntartható kivitelezés

Ha kíváncsiak vagytok a fenti kritériumok pontos teljesítési értékeire, vagy szeretnétek még többet megtudni az aktívházakról, akkor ITT olvashattok még többet.

Aktívház – passzívház

Miben tudjuk mégis összehasonlítani az aktívházakat a passzívházakkal? Alapvetően a legnagyobb különbség abban található, hogy az aktívházak a megújuló energiaforrások felhasználására helyezik a legnagyobb hangsúlyt, míg a passzívházaknál egy olyan zárt termikus rendszert kell létrehozni, amelynél a minimálisra csökkentjük az utánfűtésbe, utánhűtésbe befektetett energiát. Tehát például lehetséges, hogy egy passzívháznál rosszabb hőszigeteltségű, tehát nagyobb fogyasztású aktívház energiamérlege pozitívabb, azaz „kisebb az energiaszükséglete”, mint egy passzívházé, mivel a megújuló energiaforrásból előállított energiát levonjuk a fogyasztásból.

Az aktívházak esetében eddig megfogalmazott kritériumok nagyrészt nem összehasonlíthatóak a passzívházak követelményeivel, így csak azokat a szempontokat emeltük ki külön, amelyek összevethetőek.

  PASSZÍVHÁZ AKTÍVHÁZ
éves energiaigény csak fűtési: 15 kWh/m2 teljes: 40-120 kWh/m2
éves primer energia mutató 120 kWh/m2 <-150-200 kWh/m2
számítás aktívház esetén:
felhasznált energia – megújuló energia= primer energia mutató