ézsé építész iroda


AKTUÁLIS

 é z s é által tervezett és kivitelezett

ház Monoszlón

 

Megjelent a Szép Házak magazin

2017/4 számában!

 

 é z s é által tervezett és kivitelezett

 családi ház Csepelen

Megjelent a mi Otthonunk magazin

júniusi számában!

 

 é z s é által tervezett gerendaház

 Tauplitzon

Megjelent a Gerendaházak magazin

júniusi számában!

 

 

 

 

Cikk kereső




 
 

Referencia kereső




ezse cikk kep

A kerítés nem csak a betörők ellen van

Szerző: Dósa Zoltán
2017-09-08


Kerítéseket nagyon régóta építünk, tálán régebb óta, mint házakat. Funkciójuk igen széles, és ennek tekintetében megjelenésük is változik..



 Miért építünk?

Kerítést használunk állatok vagy emberek egy területen kívül vagy belül tartására, illetve határok, veszélyes területek leválasztására, továbbá védelemre is szolgál. Ez utóbbi lehet emberektől, ami a támadó barbár hordáktól, az alkalmi besurranó tolvajokon és állatokon át a pletykás néniig terjedhet..:)

 

De védelmet tud nyújtani időjárási viszontagságok ellen, például sivatagos tájakon a nap és a szél ellen, vagy egyéb természeti jelenségek, például növényekkel szemben. Ezeken felül szociális szerepük is van, ami a határoló funkcióhoz párosul, megjelenésükkel közvetíthetnek és előidézhetnek félelmet, biztonságérzetet, kíváncsiságot, közömbösséget, kommunikációt vagy éppen antiszociális viselkedést. Legutóbbi ellen egyes országokban igen komoly szabályok vannak, hogy semmiképpen se segítsék elő az elzárkózást. Összefoglalva, kerítésünk igen aktív része környezetének és megjelenése erősen befolyásolja az elválasztott terek közötti kapcsolatot.

 

Miből és hogyan építsünk?

Kerítést csinálni majdhogynem bármiből lehet, amivel vizuálisan el lehet választanai két teret, vagy ketté választani egyet. Régi időkben elterjedt volt az úgynevezett fonott kerítés használata. Amit úgy kell képzelni, mint egy hosszú fonott kosarat, ami gallyakból volt összefonva, kb 1 -1.20 m magasságig. Mióta az acélgyártás iparosodott megjelent a drótkerítés, ami igen elterjedt lett, tartóssága és relatív olcsósága miatt.

 

 Az utcafronti kerítés karakteresebb, impozánsabb megjelenése érdekében elterjedt a kő, tégla, beton, acél, és fa illetve egyes helységekre jellemző helyi anyagok használata. Ezeken felül kaphatók külön kerítés-téglák, ami egy vékonyabb falvastagságú zsalutégla elem. Továbbá egyre elterjedtebb az acél kosárba ömlesztett kövek. 

A kerítéshez választott anyagot érdemes a kerítés funkciójához, és elhelyezkedéséhez, a hely környezeti adottságaihoz, illetve a ház megjelenéséhez igazítani. Például Hátsó kerti telek elválasztásnál akár egy sövény sáv is elég lehet, míg egy nagy forgalmú útra néző kerítés inkább tömör és nehéz, hogy minél több zajt és port felfogjon.  

 

A kerítés létesítésére az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) kitér, illetve sok településen az egyes helyi építési szabályzatok is írnak róla. Ezért kerítés létesítése előtt a szabályokról érdemes tájékozódni. Sok település kitér a kerítés átláthatóságára vagy az anyag használatra. Ilyen általános szabály például, hogy kerítést csak a telkünkön belül lehet építeni, illetve kapu nem nyílhat utcára.

Jó és rossz tendenciák

A nagyvárosi élet az embereket egy elég egyedi viselkedésformára készteti, a mindennapok tömegeit és az ebből származó rengeteg negatív ingert elviselni kényszerülő ember hamar bezárkózik és kizárja a külső környezetet, mint egy túlélési technikát alkalmazva. Ez azonban antiszociális viselkedést és az idegenekhez való negatív hozzáállást idéz elő, ami annyira berögzül az emberbe, hogy már elemükké válik. Amikor ebből a közegből kiszakadva valamilyen okból, vidékre költözik az ember, ezt a mentalitást viszi magával. Ezzel a hozzáállással a kerítést előszeretettel építjük magasra és tömörre, hogy kizárjuk a külvilágot és bezárkózzunk. Ez azért nem jó, mert így az egész helyi közösséget idegenítjük el. Ami talán akkor csaphat vissza legjobban, ha valami okán rosszul leszünk kertünkben. Még a város utcáin ilyenkor valaki rögtön fog mentőt hívni, addig kertünkben csak akkor, ha valaki arra jár és látja, hogy rosszul vagyunk, egy kirekesztő kerítés pedig mindkettőt akadályozza. 

 

A kizárási kényszer az emberből hamar eltűnik, mihelyst nincs rá szükség. Érdemes lehet a kerítést második lépésként megépíteni, amikor már megismertük a helyi közösséget és annak mindennapi életét. Így előfordulhat, hogy már nem fogjuk érezni a minél tömörebb és magasabb kerítés szükségességét, ami azon felül, hogy jobb kapcsolatot teremt, akár jóval olcsóbb is lehet.

 

 

 

Kommentek:

Hozzászólok:









:: weblapkészítés ::

 Copyright © é z s é 2016 Felhasználási feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat

é z s é +36 1 275 41 23 1112 Budapest Budaörsi út 165. 3. emelet 3.