Az origo.hu vonatkozó cikkében Domokos Kata felvetéseire reagál szakértőnk. Ha szeretnétek a teljes cikket elolvasni, ITT megtehetitek!
Domokos Kata: "A nyári szélviharok, vakolatmállasztó esők mellett új ellensége támadt az épületfalaknak. Egyre több bejelentés érkezik arról, hogy harkályok okoznak károkat a lakóépületekben, a korábban is gyakori, faházak elleni támadásokkal szemben újabban a téglából és betonból készült épületek szigetelését is bontani kezdték."
Borzák Balarám Béla: Az építészeknek van válasza a kihívásra, a réteges falszerkezetek. (fal – hőszigetelés – burkolattartó váz átszellőző légréssel – igény szerinti megjelenésű és/vagy ellenállású burkolat)
D.K.: "Zöldövezetben lakni jó dolog. Számos előnye mellett eltörpülnek az ablakon beszállingózó poloskák és darazsak, a szobasarkokban tábort verő kaszáspókok által okozott kellemetlenségek. Újabban azonban egy korábban ismeretlen probléma okoz megoldhatatlannak tűnő gondot, amely egy a kertvárosokban régóta honos madár és az épületszigetelések evolúciójának szerencsétlen találkozásával jött létre. Az eredmény: térdig gázolunk a Hungarocellben."
kép forrása:http://www.origo.hu/tudomany/elovilag/20090930-a-harkalyok-megkezdtek-budapest-bontasat.html
B.B.B.: A jelenség nem új-keletű, de olyan helyeken, ahol sűrűsödik a beépítés, csökken a növényzet (leginkább a természetes erdők), beszűkül pl.: a madarak élettere, ott természetes alapú, de új viselkedésiformák alakulnak ki. (gondoljunk csak a budai övezetekben kukázó rókákra, vaddisznókra!) Nem a madarak jöttek a mi életterünkbe, mi költöz(-t)ünk az övékbe!
D.K.: "Mi a megoldás?
Esetenként akár milliós károkról is lehet szó, ráadásul a probléma visszatérő, nem megoldás tehát az épület költséges és sok munkával járó újraszigetelése. Drasztikus megoldásként egyesekben felmerülhet a harkályok kilövésének lehetősége, ám ez két okból sem járható út. Az összes harkályfaj védett Magyarországon, ráadásul egy-egy madár eltávolítása maximum időleges megoldást jelentene, az pedig nyilvánvaló képtelenség, hogy minden harkályt kiirtsunk. A problémára nincs egyszerű megoldás, s a harkályok intelligens állatok, amelyek kihasználják a kínálkozó lehetőségeket. Hosszú távon megoldást csak új szigetelő eljárások vagy a meglévő szigetelések általános védelme hozhat, például ha eltartó háló kerülne a burkolatra - mondja Orbán Zoltán. A Hungarocell-típusú szigetelés mellett létezik egy másik, ám sokkal költségesebb út, a kőzetgyapotok alkalmazása - ennek a tűzállósága és hangszigetelése is jobb, ám 2-3-szor drágább, mint a másik - mondja az építészmérnök."
B.B.B.: A kőzetgyapot hőszigetelőanyagok mechanikai szilárdsága jelentősen kisebb a „hungarocell”-nél, továbbá az ilyen rendszerek is kongó hangot adnak kopogtatáskor. (a gyapotos rendszerek költsége reálisan 1,3-1,5-szöröse a polisztirolosnak)
D.K.: "Addig is, amíg az építészek nem állnak elő ilyen ötletekkel, hasznos lehet a madarakat elriasztó tüll függöny, kreatív térelválasztó függönyök, álcaháló vagy zsinórra fűzött pillepalackok sora. Akik kényesek az efféle "sufnituning" megoldásokra, azok választhatják a madarak ablaknak ütközését megakadályozó, ott jól bevált, üveg felületre ragasztható ragadozómadár-sziluettek háromdimenziós változatait. Az MME munkatársai a napokban a harkályok által támadott falakon tesztelik, tökéletesítik ezeket az eszközöket, amelyek ígéretük szerint 1-2 héten belül be is szerezhetők."
B.B.B.: Az építészeknek van kész- és „tökéletes” megoldásuk -a réteges falak- de pénz hiányában a riasztásos módszernek van realitása. Ne feledjük, hogy a riasztó madárképek nem szelektívek, nem csak a harkályokat tartják távol épületeinktől / lakókörnyezetünktől!!!
MME: "A harkály probléma kezelését két irányból lehet megközelíteni: az okok megszüntetéséből és a madarak távoltartásából. Az okok megszüntetéséhez a harkályok által kedvelt élőhelyekre szükséges lenne speciális építési technológiákat kidolgozni:
- nem Hungarocell jellegű szigetelés vagy vékony fém;"
B.B.B.: Olyan szilárdságú hőszigetelőanyag, ami vékonyvakolatos kérgesítéssel kellően ellenállhatna a harkályok támadásának gyakorlatilag megfizethetetlen (pl.: habüveg) Sem a szálas hőszigetelők, sem az ásványi-szilikát alapú anyagok nem elég ellenállóak, még duplahálózású, vagy un. páncélhálózású (fémszálas hálóerősítéssel) esetben sem.
MME: "- esetleg erős műanyag"
B.B.B.: Szinte bármelyik hőszigetelőanyag alkalmas lehet olyan réteges falszerkezetek hőszigetelőjeként, ami átszellőztetett légrés mögött van beépítve (tehát védetten!) és előtte olyan homlokzati burkolat készül szerelt technológiával, amit nem képes megbontani semmilyen madár. Ez a konstrukció ismert szakmai körökben -nem madártámadás elleni védelem okán!- az egyik legideálisabb megoldás (volna!), de a piac nem fizeti meg! (ma nem tudja megfizetni!)
Csoda anyagok nincsenek. Hosszú távon -kényszerűségből- vélhetően ez lesz az elkerülhetetlen megoldás, hisz a különböző igénybevételekkel szemben más és más célszerű/ideális/gazdaságos anyag alkalmazása szükséges. Pl.: karcsú-, nagy terhelhetőségű falazat, statikai/akusztikai/hő-tehetetlenségi megfontolásból - optimális hőszigetelő ideális vastagságban és típusban - átszellőző légrés számtalan okból, de leginkább a nyári túlmelegedések elkerülése érdekében (gondoljuk meg a globális felmelegedés Magyarországra gyakorolt belátható időn belüli, de már mai hatását is!). Ezzel a konstrukcióval a várható támadásoknak (is) ellenálló külső burkolat választható.
MME: "- a megkapaszkodást lehetetlenné tevő szigetelésfedő-réteg alkalmazása;"
B.B.B.: Ha elég ellenálló a szerelt burkolat, akkor nincs jelentősége a megkapaszkodási lehetőségeknek. Pl.: fém-, műanyag-, cement-, vagy műgyanta kötésű nagyszilárdságú építőlemezek, stb.
MME: "- a falfelület tartós lehálózását stb."
B.B.B.: Sem esztétikailag, sem fenntarthatóságukat tekintve nem reális felvetés. Folyamatos csere igénye, szennyeződésfogó, stb.
MME: "Utólagos megoldást nyújthatnak:
- a ragadozómadár-utánzatok;"
B.B.B.: Ennek van realitása és megfelelő hatékonysága, de… A „riasztó” madarak hatása nem szelektív. Ami elriasztja a harkályt, az elriasztja valamennyi számunkra kedves énekesmadarat, vagy a sok hasznos apró-, „falbontásban” vétlen rovarevőt.
MME: "- a függöny jellegű megoldások például pillepalackból;"
B.B.B.: Esztétikailag nem, hogy vitatható, de építészetileg csak ellenjavallható!!!
Ornitológiai megfigyelés, hogy egy beszűkült élettérben (mint pl.: a budai ember lakta övezetek) a madarak megszokják a nem „természetes (genetikusan bekódolt) ellenség” szerű riasztási alakzatokat, lásd.: un. madárijesztők, amelyekről egy idő után maguk a madarak esznek, vagy használják megfigyelő-, leszálló-helyként.
MME: "- függöny vagy álcaháló kihelyezése."
B.B.B.: Lásd: „a falfelület tartós lehálózását” fölvetésre adott választ
MME: "Ez nyilvánvalóan hosszú folyamat, és nem állati etológiai, hanem építészeti kérdés."
B.B.B.: Az állati etológia viszonylag sok információval rendelkezik pl. a madarak viselkedésével kapcsolatban, de reménytelen annak nyomon-követése, hogy a megváltozott/megváltozó életterek/életkörülmények mit váltanak ki pl. a madarakból.
Az építés (nem az építészet!) szinte bármilyen kihívásra tud megfelelő választ/megoldást adni/kitalálni. Kérdés: annak megvalósíthatósága. Jelen témakörben a vékonyvakolatos hőszigetelt homlokzatok „harkálybiztos” ellenállása műszakilag nem oldható meg, de létezik olyan réteges falszerkezeti kialakítás, ami bármilyen agresszív külső behatást elvisel (gondoljunk akár a golyóálló-üvegekre, a vandálbiztos berendezésitárgyakra, stb.)
A Magyar Madártani Egyesület cikkét ITT olvashatjátok el.
Kép forrása:http://www.haziallat.hu/madar/gondozas/elo-adas-a-madaretetoktol/4387/