2013-ban szigorodik az energetikai tanúsítás

és bevezetésre kerülnek új fogalmak is...

2013. február 6.

Előzmények

Új építésű épületek használatba vételéhez 2009 januárjától kötelező az energetikai tanúsítvány készítése. A tanúsítványt a mérnöki és építész kamara névjegyzékében szereplő, megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek készíthetik el. A számítást egy meghatározott metódus alapján kell elvégezni. Az eredmény függ az épület kialakításától, tájolásától, a határoló épületszerkezetek minőségétől és a gépészeti rendszerek hatékonyságától. Az eredmények alapján kap egy A+ és H kategória közötti besorolást az épület. A követelmények az épület funkciójának (lakóépület, iroda stb) és a felület/térfogat arányának függvényében eltérőek . A tanúsítványokkal lehetővé válik az épületek energetikai minőség szerinti összehasonlítása, valamint van egy minimum követelmény megállapítása (C kategória), aminek minden új építésű épületnek meg kell felelnie. 2012. január 1-től már meglévő épületek adásvétele és bérbeadás esetén is kötelező volt a tanúsítás.

2013 változások

A 2013. január 9-én hatályba lépő változások az európai irányelveknek való megfelelést szolgálják. Lesz központi dokumentáció és minőség ellenőrzés is, valamint a tulajdonos kérésére minden tanúsítványnál javaslatot kell tenni a költséghatékony felújításra!

Bérbeadásokat illetően már többször módosult a szabályozás, a mostani szabályozás záró rendelkezése értelmében bérleti szerződésekhez csak 2015. december 31-ét követően kell tanúsítványt készíteni.

A tartalmi követelmények szigorítása - ami azt segítené elő, hogy még inkább energiahatékonyabb épületek épüljenek- azonban még várat magára.

Lássuk a részleteket!

50 m2

A sajtóban sok helyen tévesen azt írják, hogy mostantól változik meg az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületek tanúsítása. Ez azonban nem igaz, a módosító rendelet nem érinti ezt a témát, vagyis továbbra is marad az a szabály, hogy az 50 m2 az épületre vonatkozik. Vagyis ha egy társasházban van egy pici, 50 m2-nél kisebb lakás akkor azt tanúsítani kell.

Állami tulajdonú hatósági épületek

Hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú, közhasználatú épületeket eddig csak akkor kellett tanúsítani, ha hasznos alapterületük 1000 m2-nél nagyobb volt. 2013. január 9-től 500 m2 vagy ennél nagyobb épületekre, majd 2015. július 9-én 250 m2, vagy ennél nagyobb épületekre is ki kell állítani a tanúsítványt! A döntést üdvözöljük, mert talán segít abban, hogy ne az adófizetők pénzén fűtsük ki az állami épületeket.

Ezeknél az épületeknél a tanúsítvány elkészítéséhez a kiállítást megelőző három év energiafogyasztási adataival kell számolni.

Élettartam, költségoptimalizált szint

Az értelmezések között 2 új fogalom is helyet kap, melyek azért fontosak, mert számolni is kell velük az energetikai tanúsítás készítésénél!

„Becsült gazdasági élettartam: épület esetében jogszabályban, vagy az építtető által a tervezési programban megadott időtartam, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott épületelem esetében jogszabályban, szabványban, teljesítménynyilatkozatban vagy megfelelőség igazolásban meghatározott időtartam”

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (közismert nevén OTÉK) használja ugyan az élettartam kifejezést, de nem definiálja. Vagyis épület esetén a tervezőnek kell megadnia az élettartamot.

Épületelem (nyílászáró, gépészeti berendezés stb) esetében sem könnyű információt találni az élettartamra vonatkozóan. A 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól rendelkezik. Eszerint a termék leírásban elvileg szerepelnie kell a termék tervezett ésszerű élettartamának, de több gyártónál is kutattam az adat után hiába.

Vagyis az első leküzdendő akadály a tanúsítók számára, hogy milyen élettartamra számoljuk a gazdaságosságot:

„Költségoptimalizált szint: az energiahatékonyság azon szintje, amely egy épület, vagy valamely az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott épületelem becsült gazdasági élettartama folyamán a legalacsonyabb költséget eredményezi a 7. § (4) bekezdése szerinti számítás alapján”

A felkészültebb tanúsítók már eddig is vállaltak optimalizációt az ügyfél külön kérésére. Ennek segítségével könnyebben eldönthető, hogy milyen felújításokra, beruházásokra érdemes költeni.

Használatbavételi engedély + 90 nap

Új építés esetén eddig a használatbavételi engedélyezésig kellett gondoskodni a tanúsítvány elkészítéséről. Ez a közös megfogalmazás szerencsére most tisztázódik: a használatbavételi engedély kiadását követő 90 napon belül kell a tulajdonosnak beszereznie a tanúsítványt!

A hirdetésben fel kell tüntetni a besorolást!

Értékesítésre vagy bérbeadásra való kínáláskor fel kell tüntetni a reklámban az energetikai minőség szerinti besorolást, ha a tanúsítvány rendelkezésre áll. A mondat második felében lévő kitétel erősen csökkenti az eljárás várható hatékonyságát.

Adásvételi és bérleti szerződésben rögzítendő elemek

Az adásvételi és bérleti szerződésben (utóbbi csak 2016-tól lesz érvényben) rögzíteni kell, hogy az adott épületre kell-e tanúsítványt készíteni, és ha igen, akkor a tanúsítvány azonosító kódját is meg kell adni, valamint a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az adott azonosítóval rendelkező tanúsítványt vagy annak másolatát átvette.

Középületeknél ki kell tenni a tanúsítványt!

A legalább 500 m2 hasznos alapterületű állami tulajdonú, közhasználatú épületeknél nyilvános helyre ki kell függeszteni a tanúsítvány összefoglaló lapját. Amennyiben rendelkezésre áll a tanúsítvány, akkor ugyanez érvényes kereskedelmi, szolgáltató és raktár, közösségi szórakoztató vagy kulturális rendelkezésű épületekre is.

Kifüggeszthető az ajánlott és tényleges belső hőmérséklet értéke is, vagy akár egyéb energetikai adatok, például megújuló forrású energia használata.

Épület több önálló rendeltetési egységgel

A címben szereplő fogalom lehet például egy társasház, vagyis fontos tisztázni, hogy a házat és a benne található lakásokat hogyan kell minősíteni. Előrejelzem, hogy sokféle változat lehetséges!

A tanúsítványt alapvetően az épület egészére kell kiállítani, de a tulajdonos döntése alapján az önálló rendeltetési egység is tanúsítható.

Kiállítható a tanúsítvány az épület egészére, hogyha:

  • az önálló rendeltetési egységek (lakások) fűtése, HMV készítése, szellőztetése azonos rendszerű vagy rendszert alkot
  • valamennyi eltérő önálló rendeltetési egységről rendelkezésre áll a részletes felmérés vagy tanúsítvány

Önálló rendeltetési egység tanúsítványa kiállítható:

  • az épület egészére vonatkozó tanúsítvány alapján, a tanúsítandó önálló rendeltetési egység épületben levő helyzetének, tájolásának és eltérő adottságainak figyelembe vételével,
  • ugyanabban az épületben található, azonos rendeltetésű, elrendezésű és azonos méretű és energetikai jellemzőjű épületelemekkel rendelkező önálló rendeltetési egység tanúsítványa alapján, vagy
  • másik azonos rendeltetésű, elrendezésű és azonos méretű és energiahatékonyságú, azonos épületelemekkel rendelkező épület vagy önálló rendeltetési egység tanúsítványa alapján, ha a tanúsító az azonosságról meggyőződött.

Összefoglaló lap

A tanúsítvány összefoglaló lapján fel kell tüntetni, hogy a tanúsítvány a rendelet szerinti számítás vagy az energiafogyasztási adatok alapján készült-e, illetve, hogy részletes vagy egyszerűsített módszerrel.

Energia-megtakarításra irányuló javaslat

A javaslatban fel kell tüntetni

„a) a határoló szerkezetek jelentős felújításával vagy az korszerűsítésével járó műszakilag megvalósítható intézkedéseket,

b) a határoló szerkezetek vagy az épületgépészeti rendszerek kisebb felújításával járó műszakilag megvalósítható intézkedéseket, és

c) az épület energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket.”

Költséghatékonyság számítás a tulajdonos kérésére

„A tulajdonos kérésére az adott épület gazdasági élettartama alatti költséghatékonysági számítás is készíthető

a) az MSZ EN 15459 szabványban leírt vagy azzal egyenértékű módszerrel, vagy

b) az Európai Bizottság 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott módszertan szerint.”

Mi sajnos sem itt, sem a magyarorszag.hu jogszabály keresőn az Európai Bizottság 244/2012/EU kifejezésre keresve nem találtuk meg a 90 rendelet között azt, ami a költséghatékonyság számítással foglalkozna...

Erről az újfajta számításról a bejegyzett tanúsítókat bővebben tájékoztatni kellene, mert ez az információ nem elégséges.

Hol kaphat infót a tulaj, ha nem készült javaslat?

„Amennyiben a tanúsítvány javaslata nem tartalmaz költséghatékonysági számítást, a tanúsítványban fel kell tüntetni, hol kaphat a tulajdonos, illetve a bérlő további információt a felújítások gazdaságosságára és megvalósítására.”

Minőség-ellenőrzés

„A tanúsító a tanúsítványt az építésügyet irányító miniszter által kidolgoztatott elektronikus program segítségével állítja ki. A kiinduló adatok és a számszaki előellenőrzést követően a program egyedi tanúsítvány azonosító kódot generál.

A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül. A kiállított azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba.”

A hivatalos tanúsítványokat kétféle módon ellenőrizhetik utólag:

  • a megjelölt határoló szerkezetek és épületgépészeti rendszerek jellemzőinek megfelelő megállapítása, az energetikai minőségtanúsítványban feltüntetett részeredmények és végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága (véletlenszerűen kiválasztva a tanúsítványok 2 százalékát ellenőrzik ily módon)
  • a tanúsítványok alapadatainak szükség szerinti helyszíni megfelelő beazonosítása és a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelősége (véletlenszerűen kiválasztva a tanúsítványok 0,5 százalékát ellenőrzik ily módon)

Az ellenőrzést végző személy nem tanúsíthat. Az utóellenőrzésről a tanúsítót írásban értesíteni kell.

A tanúsítás munkaigénye jelentősen megnőtt, a hatóságilag szabott árak azonban nem változnak.

Jogszabályi háttér: A 105/2012 (V. 30.) Korm. rendelet módosítja az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú kormányrendeleteket, többek között az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 (VI. 30.) rendeletet is. Ezek közül a legfontosabb változásokat próbáltuk az imént összefoglalni. A számítás módszertanát továbbra is a 7/2006 TNM rendelet írja le.