Padlásszigetelés
A padlásfödémen keresztül megdöbbentően sok hőenergia távozhat, amennyiben az nem megfelelően szigetelt. A padlásfödém hőszigetelése egyszerűen kivitelezhető, akár utólag is, csupán párafékező fóliára és szigetelőanyagra van szükség.
Járható padlásfödém
Gyakori hiba, hogy a padláson a normál hőszigetelő lapokat tárolásra használják, így ezek megrongálódnak, esetleg el is törnek, szigetelő képességük csökken. Ha pakolni szeretnénk a padlástérbe, alakítsuk ki úgy, hogy terhelhető EPS lapot vagy kőzetgyapot táblát fektetünk, arra pedig OSB lapot.
Nem járható padlásfödém
Terhelés nélkül tetőtérbe a legegyszerűbb üveggyapot lefektetése, mely lehetőleg két rétegben történjen, eltolt illesztésekkel. Ez a kialakítás természetesen nem terhelhető, így a kéményekhez, tetőkibúvókhoz stb. „közlekedési útvonalak” kiépítése szükséges, pallók, építőlemezek lefektetésével.
A hőszigetelő anyagok típusát tekintve a szálas hőszigetelő anyagnak az az előnye a polisztirol (EPS) szigetelésekkel szemben, hogy nem éghető kategóriába tartozik, hangcsillapításuk és páradiffúziós tulajdonságuk is jobb és hőhídmentesen fektethető.
.jpg)
.jpg)
Rétegrend:
1. - Járóréteg
2. - Páratechnikai (páraáteresztő) réteg
3. - Hőszigetelés
4. - Hangszigetelés
5. - Páratechnikai réteg
6. - Vakolt födém
A mai hőszigetelési előírások teljesítéséhez kb. 20 cm vastag szigetelés szükséges.
A párazáró réteg a szigetelés alatt megakadályozza az alulról jövő pára bejutását a szigetelőanyagba. Alkalmazása akkor szükséges, ha maga a födémszerkezet nem párazáró, de egy vasbeton szerkezetnél nem indokolt.
Tetőszigetelés:
Egyes típusú magastetős házaknál a tetőteret is lehet hasznosítani laktér kialakítására megfelelő hőszigeteléssel. Ennek kivitelezésére a leggyakoribb megoldás a szarufák között elhelyezett ásványgyapot szigetelés.
A hőszigetelésnél figyelembe kell venni a környezeti tényezőket: napsugárzás, csapadék, szél stb. Ellenkező esetben a nyári hőség - téli hideg mellett a tetőszerkezetre káros páralecsapódás is felléphet.
A táblákat 2-3 cm-rel szélesebbre kell vágni a szarufák közé annak érdekében, hogy jól befeszüljenek, ezzel megtartsák magukat, egyben megakadályozzák a hőhidak kialakulásához vezető hézagok keletkezését.
A szigetelőanyag vastagsága a tető szendvics szerkezetben attól is függ, hogy a szerkezetben milyen fólia van.
.jpg)
.jpg)
Rétegrend:
1. - Tetőhéjalás (cserép, zsindely, műpala stb.)
2. - Cserépléc
3. - Alátéthéjazat
4. - Szarufa (teherhordó szerkezet)
5. - Hőszigetelés, szarufa közötti réteg
6. - Hőszigetelés, szarufa síkja alatti réteg
7. - Páratechnikai réteg
8. – Burkolat
Páraáteresztő fólia alkalmazása
Páraáteresztő réteg a szigetelés fölött akkor szükséges, ha nincs a cserepek alatt fólia, azaz nem védi semmi a szigetelőanyagot a cserepeken átszűrődő nedvességtől. Amennyiben a fólia páraáteresztő, úgy a szigetelőanyagot lehet a szerkezet teljes vastagságában felhelyezni.
Ha a szarufák vastagsága kevesebb, mint a kívánt vastagságú hőszigetelés vastagsága, akkor a belső síkjuk alatt, irányukra merőleges fa keresztbordák rögzíthetők, amelyben újabb szigetelőréteg helyezhető el.
Párazáró fólia alkalmazása
Amennyiben a fólia párazáró, akkor nem lehet a teljes vastagságot kitölteni, hanem egy 3 cm-es légrés szükséges, ennek hiányában ugyanis a pára felgyülemlik és lecsapódik. Tehát ha a szarufa például 15 cm vastag, párazáró fólia esetén a szigetelőanyag vastagsága 12 cm-es.
Az OSB lapok is erősen párafékezők, ezért ha egyenletesen, hézagmenetsen burkolt, találkozásai le vannak ragasztva, akkor tökéletesen ellátják egy párazáró réteg feladatát. Mindenféle egyéb fóliázás nélkül is.
A bevilágító cserép ugyan természetes fényt enged a tetőtérbe, de az UV fény tönkreteszi 1-2 év alatt a tetőfóliát! (Jobb mellőzni a bevilágító cserepeket)
További hasznos tanácsokat olvashattok a www.nalamszigetelnek.hu honlapon, ahol egy promóció keretében minden hónapban 300 ezer Ft-os építőanyag vásárlási utalvánnyal díjazzák a szakmailag legjobban kivitelezett szigeteléseket.