Tegyük fel, hogy a hálószobád átlagos méretű és drága pénzen vásároltál új ablakokat ...
Van egy 20 m2 alapterületű, 2,7 méter belmagasságú hálószoba, amiben 2 személy alszik. Ennek a helyiségnek a légtérfogata 54 m3. Az általánosan elismert német szabvány (DIN 1946) szerint egy embernek óránként 30 m3 friss levegőre van szüksége, azaz a bent tartózkodóknak 60 m3-re. Ebben a kiragadott példában a légcsere még 1-nél is nagyobb (1,11), vagyis kevesebb, mint egy óra alatt ki kellene cserélődnie a teljes levegőmennyiségnek, de mivel az új ablakod nem szelel - mert ugye azért is cserélted ki- ezért a légcsere gyakorlatilag 0. Olvasd tovább a cikket és megtudhatod hogy megérte-e kicserélni az ablakodat.
A régi lakásokban az összes energiafelhasználásnak akár a 80%-a is származhat a szellőztetési veszteségekből, ami ugyan irtózatos pazarlás, de cserébe biztosított a folyamatos friss levegő utánpótlás. Egy alacsony energiafelhasználású épületnél a szellőztetési veszteségek aránya már csak 40 %-os, míg passzívházaknál mindössze 15%, de ezeknél az épületeknél van már légtechnikai berendezés és azért tud ilyen alacsony lenni folyamatos friss levegő utánpótlás mellett.
Mindebből azt érdemes megjegyezni, hogy az igazán korszerű épületek már nem szelelnek, vagyis a szellőztetés problematikája nem fog magától megoldódni. Magyarul, ha a háziasszony nem szellőztet rendszeresen, akkor megindulhat a penészedés, illetve a páratartalom is megnőhet, aztán jöhetnek az asztmatikus megbetegedések.
Mitől lesz a penész a falon?
A penész a magas páratartalom miatt is kialakulhat még egy jól megépített lakás esetén is. Ha ugyanis tartósan olyan helyzet alakul ki, hogy a belső felületek hőmérséklete alacsonyabb, mint a víz adott levegő hőmérséklethez és nedvességtartalomhoz tartozó harmatpont értéke, akkor a vízgőz kicsapódik a felületen (pl ablakok tokszerkezetén, falsarkokon stb) és beférkőzik az épületszerkezetekbe is (kapilláris kondenzáció). Ez különösen akkor okoz gondot, ha gombaspórák is vannak a levegőben és mindez egy zegzugos, sötét helyen történik (pl bútorok mögött).
Új nyílászárókhoz mindenképpen érdemes beszerezni egy páratartalom mérőt, mert azon látszik, hogy mikor emelkedik a páratartalom 60% fölé és így figyelmeztet, hogy muszáj szellőztetni. A helyiségben tartózkodva orrud ugyanis hozzászokik a szagokhoz és nem vagy képes időben érzékelni a levegő "elhasználódását". Nyilván Te is jártál iskolába és emlékszel arra, hogy milyen rossz volt a levegő, amikor nem szellőztetettek a szünetben. Pedig csak 45 perc telt el két szünet között, igaz legalább 20 ember zsúfolódott össze kis helyen.
(A légcsere szükséges mértékét van, hogy arány számokban fejezzük ki, pl 0,4 1/h azt jelenti, hogy a légtérfogat 40 százalékát kell kicserélni óránként. Ez nagy vonalakban igaz is családi házaknál, de bizonyos esetekben ezt érdemes helyiségenként pontosítani pl ott ahol állandóan nagy a páraterhelés (konyha, fürdőszoba), vagy személyenként méretezni a szükséges friss levegő mennyiségét akkor, hogyha sok ember gyűlik össze kis helyen.
Mi a megoldás?
A megoldás lehet a gépek által biztosított szellőztetés. Természetesen a többségnek az irodákból ismert légtechnika jut az eszébe, és hogy "nekem otthonra olyan biztosan nem kell, ami zajos", meg hogy "az irodában érzem, ahogy fújja rám a levegőt"! Sajnos ez az irodáknál tényleg gyakori lehet, mivel még a legjobb "A" kategóriás irodákban sem biztos, hogy a légtechnika is "A" kategóriás.
A családi házakra azonban teljesen más követelményértékeket kell alkalmazni és ezek jól számon is kérhetőek. Egyrészt nem szabad hallanunk a gép működését és huzatot sem szabad éreznünk száraz bőrfelületünkkel. Ezek a gépi szellőztetések hővisszanyerős berendezések. Arról van itt szó, hogy a kimenő meleg levegő hőáramát akár 90%-os hatásfokkal is vissza lehet nyerni a bejövő friss hideg levegő előmelegítéséhez. Nyáron pedig fordítva. Mint ahogy a viccben:
"- Jean hány fok van itt bent?
- 20 Uram.
- És kint?
- 4 Uram.
- Jó akkor hozza be azt a négyet is, hogy 24 legyen."
A fenti példa talán túlzás... de vajon hogyan is működik ez valójában? A hővisszanyerős szellőztetés előnyeiről a Legyen-e szellőztetőrendszer a házban? című cikkben számolunk be.