Mi az a kiviteli terv?
Aki családi ház építésére szánja el magát, előbb-utóbb megismerkedik az építési engedélyezési terv fogalmával. Egy idő után szakavatott építésznek érzi magát, megismerve az alapvető szakmai fogalmakat, mint a beépítettség, építménymagasság, szintterületi mutató. Építtetőink sokszor apró betűig terjedően tudják ezeknek a fogalmaknak a magyarázatait.
Amikor a házról látszik, hogy engedélyt fog kapni, az engedélyezéssel nem merül fel probléma, akkor jön el az ideje a kiviteli tervről beszélni. Beszélni van miről, ugyanis felemás módon a kiviteli tervnek egy átlagos családi ház esetén sok része nem kötelező, mégis nagyon hasznos tervekről beszélünk.
Az építési engedélyezési tervhez csatolt műleírás jogi hangvételű, szöveges elemei mellett sokszor háttérbe szorul maga a műszaki tartalom, az engedélyezésre benyújtott tervek léptékükből és részletezettségükből fakadóan nem képesek a kivitelező számára elegendő információt nyújtani. Egy jó építési engedély az építészeti információk kb. harmadát-felét tartalmazza, egy nem kellő odafigyeléssel rajzolt terv ennél jóval kevesebbet, az engedélyhez mellékelt statikai és gépészeti műleírások pedig csak vázlatosan ismertetik a tervezett rendszereket.
A kiviteli terv olyan részletes terv, ami ezeket a hiányzó információkat pótolja. Kiviteli terv hiányában a kivitelező saját tudására támaszkodik, az épület minősége nagyban függ a mesteremberek, építésvezetők tudásától. Minden jó szándék ellenére ez a tudás gyakran elavult, nem látnak előre, nem tudnak időben megfelelő anyagot rendelni, sok a kapkodás, improvizálás. Az építésvezető vagy az építési vállalkozó nem építész (persze akadnak kivételek), nem statikus, nem gépész. Kizárólag hasznot kereső kivitelező esetén pedig a kiviteli terv hiányában egy csodálatos kapu tárul fel, ahol nem kell műszaki tartalomhoz igazodni, anyagminőségeket tartani, hiszen a le nem fektetett információkon nincs mit betartani, vagy betartatni.
Energiahatékony ház kiviteli terv nélkül?
Energiahatékony házat kiviteli terv nélkül építeni nagyon nehéz. Passzívházat kiviteli terv nélkül pedig építeni szinte lehetetlen. Mindkettő esetében a részleteken van a hangsúly. A kiviteli terv tartalmazza az összes fontos csomópontot, amik kinagyítva mutatják be a ház azon részleteit, ahol valamilyen történés van: fal találkozik tetővel, fal találkozik alappal, a hőszigetelésből kiáll valami hőhidat okozva, stb. Egy nem takarékos ház energiamérlegét nem teszi tönkre néhány hőhíd. Ez az oka annak, hogy régen kiviteli terv nélkül építkeztünk. Az alacsony energiájú ház hőszükséglete olyan alacsony, hogy az erre méretezett gépészeti rendszer számára elviselhetetlen, aránytalan teher a hőhidakon keresztül kiáramló meleg. Passzívház esetén a hőhidak elkerülése központi kérdés, egy rosszul megépített csomópont miatt borul a teljes PHPP számítás. A növekvő energiaárak miatt a hőhidakon keresztül kiáramló meleg pénztárcába vágó veszteséget okoz, különösen akkor, amikor nem hagyományos gépészeti rendszerről beszélünk, hanem mondjuk kisebb teljesítményű hőszivattyúról vagy elektromos fűtésről.
Milyen részei szoktak lenni?
Most elsősorban az építész kiviteli terv fontosságáról szeretnénk beszélni és annak előnyeit bemutatni. A mai házak többsége tartalmaz helyszínen készülő vasbeton szerkezeteket, általában födémeket. Ezek statikai kiviteli terve kötelező, ezért sok esetben elkészülnek a tervek. A gépész kiviteli tervek nagy része nem kötelező, mégis egy energiahatékony ház vagy passzívház esetén nélkülözhetetlenek, ezért szintén elkészülnek sok esetben. Tudnunk kell ugyanis, hogy mennyi az a kevés meleg, amit az épületbe be kell fűteni, és ehhez mérten kell a kis teljesítményű hőtermelő és hőleadó berendezéseket kitalálni, beépíteni. Az építész kiviteli terv egyetlen esetben kötelező, amikor a ház falakkal együtt vett (bruttó) alapterülete meghaladja a 300 m2-t.
A kiviteli terv kötelező elemeiről írtunk már korábban, ezért ezt itt nem részletezzük.
Miért készül mégis építész kiviteli terv kisebb házakhoz is?
A kivitelező számára egyértelmű az összes anyag és méret, kiszámítható az anyagrendelés, a munka ütemezése. Saját építésvezetőinken is látjuk, hogy kiviteli terv nélkül többet áll a munka, többet kell gondolkodni, nehéz anyagot rendelni, a munkák bekerülését kiszámolni. Az építész kiviteli terv része pl. egy rendes kitűzési terv, ami azt mutatja, hogy a háznak milyen magasra és hova kell kerülnie, de része az árazatlan költségvetés kiírás is, aminek beárazásával az építésért versengő kivitelezők árajánlatai érdemben összehasonlíthatóak. A kiválasztott kivitelezővel pedig az építési szerződéshez csatolva egy konkrét műszaki tartalom kerül lefektetésre, ami garancia arra, hogy a megfelelő minőségű anyagok kerülnek be a házba, másrészt pedig pénzügyi elszámolások alkalmával ez az egyetlen valamire való mankó. Közösen végig lehet nézni, hogy mely munkák készültek el, azokért milyen anyag- és munkadíj illeti meg a kivitelezőt. A jól összeállított és beárazott költségvetés az egész kivitelezést végigkíséri.
Galáriánkban bemutatunk jellemző hibákat, a képek tetején rövid magyarázatokkal, kattints a képekért!
Ki készíti, mikor, mennyi idő?
Az építész kiviteli tervet tervező építész készíti, akinek személye nem kell, hogy egyezzen az engedélyes tervet készítő építésszel. Jó kiviteli tervet olyan építész tud rajzolni, aki tudja, hogy egyes döntései milyen költségeket hordoznak, ismeri a piacon fellelhető, gazdaságosan beépíthető anyagokat, az építés folyamatát egy mesterember fejével gondolkodva átlátja, és a csomópontokat eszerint készíti el. A rossz kiviteli terv drága, nehezen megépíthető házat eredményez, aminél a terv hibáiból fakadóan ugyanúgy a tervtől való eltérések fognak dominálni, mintha nem lenne kiviteli terv.
Fontos tehát a készítő személye. Az építész kiviteli terv készítése közben az építész koordinálja a társtervezők munkáját, irányítja a statikust és a gépészt is. Optimális esetben tehát generáltervezésről beszélünk, ahol az építész felel azért, hogy a tervek összhangban legyenek, jól szolgálják egymást és Építtető érdekeit.
A kiviteli terv munkaigényes tervfajta, hiszen a ház sok részletéről alaposan átgondolt, részletes ábrák készülnek. A jó kiviteli terv tükrözi az Építtető igényeit, sok mindenről kell egyeztetni, dönteni. A munkaigényesség, és a számos döntési helyzet hozza magával, hogy a kiviteli terv elkészítésének időtartama kb. egy hónap.
A hibák többfélék lehetnek kiviteli terv hiányában:
- hőhidak minden mennyiségben és formában (pl. teraszburkolat alatti beton befut a ház faláig, alap és eresz körüli hőhidak, rosszul beépített ablak és redőny, fűtött burok nem megfelelő leválasztása a pincétől vagy garázstól)
- rossz helyre, rossz magasságra épített szerkezetek, melyeket vissza kell bontani, áthelyezni
- gyakori hiba pl. a padlásterek nem kellő mértékű, vagy semmilyen átszellőzése, mert az eresz környékén nem jut be a levegő, a tetőgerinc közelében pedig nem kerülnek kiszellőző cserepek beépítésre. A tető nem megfelelő átszellőzése az elsődleges oka annak, hogy sok ház nyáron felülről átmelegszik.
- nem kellő méretűre szedett pincegödör, mert pl. csomópont hiányában senki sem vette észre, hogy a pince alatti alapozás körül szivárgó csövezést is kell lefektetni körben. A földmunka gép ismételt kirendelése akár ugyanannyiba kerül, mint az addig kiszedett gödör munkadíja.
- kivitelező rossz anyagot rendel az építkezésre, vagy jó anyagot, de túl sokat. Ezek mindig vitás helyzetek tudnak lenni
- sokszor a hiba nem látszik azonnal, de évek múltán reped, ázik, leesik valami, aminek könnyen oka lehet a vonatkozó csomópont, vagy odavaló anyag kitalálásának hiánya
- költségvetés kiírás hiányában nincsen egyértelmű pénzügyi elszámolás, és a kivitelező maga is csak sejti, hogy mire vállalkozik. Minden jó szándéka ellenére a bekerülés végösszege bizonytalan, sok a vitás helyzet
- Építtető és kivitelező, mivel egyikük sem építész, elkezdenek olyan eltéréseket megépíteni az engedélyes tervhez képest, ami később megnehezíti az épület használatbavételét, akár visszabontási kötelezettséget vagy bírság megfizetését okozva.
A bíztatás formái:
Ez a cikk azért is született, mert úgy látjuk, hogy a kiviteli terv minden szereplőnek védi az érdekeit, nekünk kivitelezőként is nagyon hasznos. Sokan úgy gondolják, hogy ha nincsen kiviteli terv, akkor azt a kivitelező megrajzolja. Ez még a tervezéssel és kivitelezéssel egyszerre foglalkozó cégeknél sem igaz. A tervezés jó alkalom, hogy minden részletet végigbeszéljünk Megrendelőinkkel. Arra biztatunk mindenkit, hogy fentiek tükrében fontolja meg az építész kiviteli terv elkészítését, és ha arra tervezője nem vállalkozik vagy szívesen adja kivitelezést is végző cég kezébe a kiviteli tervet, akkor keressen fel minket bátran!
Azon gondolkodtunk még, hogy mi legyen az a kis plusz, amit kiviteli terveink mellé adunk, ezzel is elősegítve, hogy több jó ház épülhessen építész kiviteli terv segítségével. A mi engedélyes terveink mind tartalmaznak látványterveket. Sok tervező gyakorlatának azonban ez nem része. Olyan is van, hogy készült korábban látványterv, de miközben átbeszéljük a házat, megváltoznak a színek, anyagok, ablakok, árnyékolók, és gondolatban már létezik egy új ház, de nem tudjuk elképzelni. Így nehéz a kivitelezőnek válaszolni, hogy milyen legyen a cserép típusa, vagy az ablak színe. Így alakult ki az a kis plusz, amit kiviteli terveink mellé adunk:
Kiviteli terveink mellé elkészítjük a kialakult ház látványterveit, melyet ajándékba adunk, az akció részleteit itt találod!